Jároli József online marketing szakember magyar nyelvű szakmai honlapja. Aktívan szerkesztve 2004-től 2017-ig.

Egy egyszemélyes weboldalnak akkor van vége, ha a tulajdonosának már semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, hogy újabb bejegyzéseket írjon. Mivel a közeljövőben nem valószínű, hogy magyarul akarjak még írni a keresőmarketingről, keresőélmény-optimalizálásról vagy csak úgy általában a eredményvezérelt online marketingről, ezért méltó lezárásként összefoglalom az oldal történetét, és az azzal kapcsolatos, remélhetőleg másokat is érdeklő általánosabb tanulságokat.

Ha valami véletlen folytán ide tévedtél, kedves olvasó, az alábbi bejegyzések talán segíthetnek megérteni, hogy mi volt ez az oldal és miért lett végülis azzá, amit most láthatsz belőle.

Mit adott ez a weboldal?

Avagy mire képes egy weboldal? Mit érhetsz el, sok-sok munkával és egy kis szerencsével akkor, ha saját weboldal írására szánod a szabadidőd? Tovább…

Miért lett ilyen sikeres?

Némi távolságból visszatekintve az oldal aktív korszakára, mely tényezők bizonyultak meghatározónak az oldal sikerében? Tovább…

Miért múlt el/ki az oldal?

Miért nem vagyok még mindig egy csillogó villogó weboldal büszke tulajdonosa? Miért lett egy egyre ritkábban gondozott, bővített, majd egy teljesen magára hagyott oldal belőle? Tovább…

A weboldal története – I. rész

Hogyan, miért indult a weboldal? Hogy derült ki, hogy több van ebben mint egy ártatlan, múlandó hobbi? Tovább…

II. rész

Az első ügyfelektől az önálló vállálkozásig: hogyan jutottam el addig, hogy az oldal – és ezáltal a hobbim – könnyedén biztosítani tudta a megélhetésemet? Tovább…

III. rész

Vállalkozásom felívelése és az oldal lejtmenete: miért nehéz folytatni az ingyenes tartalomszolgáltatást, ha tele vagy érdekesebbnél érdekesebb megkeresésekkel; jobbnál jobb ügyfelekkel és megbízásokkal? És végül búcsú és köszönetnyilvánítás. Ez után már nincs tovább 🙂 …

Bár egy weboldal képes megváltoztatni, új irányba terelni az életed -akár már egyetlen cikk elolvasása után is, most inkább arról írnék, hogy egy weboldal fejlesztése és írása milyen hatással lehet az életedre: úgy, ahogy az én életemre is volt.

Tudás és tapasztalat

Elkezdtem valamivel foglalkozni, amihez akkoriban semmit sem értettem, írtam valamiről, ami érdekelt. Egyre többet olvastam utána, így egyre jobban elmélyedtem a témában. Önmagában már az is, hogy próbáltam strukturált formában írni arról, amit más, külföldi oldalakon olvastam, sokat segített abban, hogy megértsem, átlássam a témát, és mélyebb összefüggéseket fedezzek fel. Ráadásul ahogy egyre többet dolgoztam a weboldallal, folyamatosan további konkrét tapasztalatokkal gazdagodtam, hiszen választott témám pont az volt, hogy hogyan lehet népszerűvé tenni egy weboldalt a keresők segítségével.

Online társaság

Az oldal népszerűségénének emelkedésével nemcsak a látogatók száma nőtt, hanem a hozzászólások is egyre gyakoribbá váltak. A kommentekből pedig eszmecsere és beszélgetés lett: egy rendszeres látogatókból álló aktív társaság alakult ki. Jó volt látni, hogy az emberek hasznosnak tartják és használják, amit csináltam. Ráadásul ez nekem is sokat használt: a kérdések megválaszolása által ugyanis az én tudásom is napról-napra nőtt. Még mindig emlékszem arra a szuper érzésre, amikor először láttam, hogy nem én, hanem egy másik olvasó váalszolt egy kérdésre.

Üzleti megbízások

Már évek óta működött a weboldalam, de mivel eredetileg csak hobbiból jött létre, ezért sehol sem írtam, hogy bármilyen üzleti szolgáltatást is vállalnék. Ennek ellenére egyre több és több üzleti célú megkeresést kaptam, mígnem eljutottam arra a szintre, hogy különösebb anyagi megrázkódtatás nélkül otthagyhattam a biztos egzisztenciát nyújtó állásomat, így vállalkozóként már szinte kizárólag csak keresőmarketinggel foglalkoztam.

Megélhetés

Szabadúszóként töltött éveim alatt ha nem is automata pénztermelő online marketing gépezetként működött oldalam –mint ahogy azt sok online pénzkeresős fórumon elképzelik–, de folyamatosan ellátott újabb és újabb üzleti megkeresésekkel. Ráadásul időről-időre visszatérő kedves ügyfeleim új megbízásokat is adtak, ezért nemcsak saját, hanem mások megélhetését is gond nélkül biztosítani tudtam. Igaz, a bevételért végső soron meg kellett még dolgozni, de az első lépés, az ügyfélszerzés, pusztán a weboldal „műve” volt.

Karrier

Vagyis kevésbé fellengzősen: szakmai fejlődés. Mivel sok, kis cégnek dolgoztam, ezért muszáj volt egy kicsit mindenhez konyítani, ami a keresőmarketingen túl fontos lehetett egy-egy kisvállalkozás számára. Kezdetben a webfejlesztés, majd később egyre inkább a közösségi média területén is folyamatosan fejlődnöm kellett, hogy lépést tudjak tartani a világgal. Később is nagy hasznát vettem annak, hogy sokat fogalkoztam a keresőoptimalizálással, mindmáig az egyik leginkább technológia-intenzív marketing formával, így megvolt a megfelelő tudásom ahhoz, hogy elmélyedjek az adatvezérelt marketing szépségeiben. Szabadúszóként sok-sok különböző iparágat, üzleti modellt ismerhettem meg, így az online marketing stratégiaalkotás, illetve végső soron a ma oly divatos digitalizáció területén sem vagyok elveszett ember. Mégis, amikor egy olyan országban kezdtem el munkát keresni, aminek nem beszéltem a nyelvét, és ahol senki sem ismert engem, az álláskeresésem során leginkább a keresőmarketing tudásom volt az, ami felkeltette a munkaadók érdeklődését, és végül ezen a területen is sikerült elhelyezkedjek.

Összefoglalás

Amikor elkezdtem egy hobbi oldalt –ahová eredetileg csak pár bejegyzést terveztem kitenni– eszembe nem jutott, hogy ez a kis projekt végső soron az egész életemet fogja egy teljesen új irányba terelni. Bár a szájt már évek óta elvesztette a jelentőségét számomra, ezért nem is foglalkozok vele, de ha belegondolok, még mind a mai napig abból élek, hogy egyszer nekiálltam egy oldalt írni a keresésőoptimalizálásról és a keresésről.

De mitől lett ilyen sikeres ez az egész? A következő részben megpróbálok választ találni erre.

Sok-sok munka

Bármilyen banálisan is hangzik, a siker legfőbb oka hogy esténként és hétvégenként rengeteg időt fektettem az oldal fejlesztésébe és működtetésébe. Rendszeresen írtam újabb bejegyzéseket, és alig volt olyan nap, amikor legalább ne válaszoltam volna a hozzászólásokra. Sőt, akkoriban még -mai szemmel elég vad- dolgokat is csináltam, mint például időnként végigmentem az összes régebbi bejegyzésen és aktualizáltam, kibővítettem a tartalmukat.

Jókor, jó helyen

Rá tudtam szánni az időt

Imádtam a weboldallal foglalkozni, és sosem munkaként gondoltam rá, hanem hobbiként. Az oldal indulásakor történetesen pont olyan élethelyzetben voltam, hogy könnyen megengedhettem magamnak efféle szabadidős elfoglaltságot. Családdal vagy akár napi nyolc óránál több munkát feltételező munkahely esetén sokkal nehezebb lett volna folyamatosan ennyi időt szánni a weboldalra.

Kisebb volt a tülekedés

Akkoriban arányaiban sokkal kevesebb tartalom volt, mint olvasó, így könnyebb volt kitűnni. Ráadásul a fizetett keresőmegjelenés, azaz a Google AdWords még gyerekcipőben járt: sokkal kevesebben és kevesebbet hirdettek, így általában kisebb volt azoknak a weboldalaknak a konkurenciája, amelyek hirdetés nélkül szerettek volna látogatókra szert tenni. Volt tehát egy kegyelmi időszak, amikor volt egy olyan, sok látogatót vonzó platform (Google kereső), ahol még nem fordultak rá akkora erőkkel a népszerűség pénzzé konvertálására, így sokaknak esélye volt arra, hogy anyagi ellenszolgáltatás nélkül élvezze a platform által továbbított látogatottságot.

Kisebb volt a verseny

Nemcsak hogy általában kevesebb információforrás közül kellett kiemelkedni, hanem az is segített, hogy a válaszott témám ismertsége is nagyon alacsony volt még. Konkrétan és kizárólag a keresőoptimalizálás témájával rajtam kívül egy weboldal foglalkozott, és az is csak jóval kisebb terjedelemben. Külföldön sokkal ismertebb volt a téma, de itthon még nagy lemaradásban voltunk, ezért a „piacra” elsőként belépőként, egy külföldön már ismert módszer egyik első hazai népszerűsítőjeként nagy helyzeti előnyre tettem szert.

Egy kis extra

Nemcsak jó tartalom, hanem jó technika is

A saját weboldal írására vállalkozók többségének nincsen arra érkezése, hogy komolyabban foglalkozzon azzal, hogy milyen technika fusson a weboldal alatt, továbbá, hogy azt igényeinek megfelelően testre szabja és működtesse azt. Mivel én szívesen játszottam ezzel (is), ezért az én oldalam ebből a szempontból is különleges volt. Az például, hogy a tartalmakat nem kizárólag időrend alapján rendszereztem, nagy előnyt jelentett mind a keresőoptimalizálás, mind pedig a tartalom bővítése, fejlesztése esetén.

A Wiki ereje

Sikerült egy olyan, egyszerű tartalomkezelő rendszert találjak, ami számos hasznos funkciót nyújtott a tartalom rendszerezésére és kezelésére; emellett a hozzászólásokat is egyszerűen az oldal szerves részévé tudta tenni. Ezért tehát nem csak én dolgoztam szívesen az oldallal, hanem mások is könnyen hozzászólhattak. Ráadásul a keresők is keblükre ölelték, hiszen ez egy olyan, a mai Wikipédiához hasonló elven működő webszájt volt, ahol a bejegyzések elsősorban kulcsszavak, párszavas kifejezések által pontosan leírható témákat fejtettek ki, így az oldal hangsúlyai nagyban egybeestek azzal amit, és ahogyan az emberek a keresőkben kerestek.

Összefoglalás

Véleményem szerint összességében a rengeteg munka, néhány külső körülmény szerencsés együttállása és még egy kicsi plusz hozzáadott érték volt az, ami kiemelte az oldalamat az információ tengeréből, majd meggyőzte olvasóimnak egy fontos hányadát arról, hogy érdemes lenne akár saját weboldaluk fejlesztésével is engem megbízniuk.

Kizárólag tartalommarketing segítségével egy rendkívül sokszínű ügyfélkört építettem ki. Egyéni vállalkozóktól kezdve a középvállalkozásokon át a multicégekig bezárólag ügyfeleimben egyetlen dolog volt közös: hogy először olvasóimmá váltak, majd úgy döntöttek, hogy velem szeretnének dolgozni.

Következő rész: Miért múlt ki/el az oldal?

Joggal merülhet fel a kérdés bárkiben, hogy ha egykoron olyan sikeres volt ez a szájt, és annyi mindent adott nekem, akkor hogyan lehet az, hogy ennyire eltűnt a süllyesztőben?

Nincs üzleti érdek

Az oldal lejtmenetének legfőbb indoka, hogy megszűnt az üzleti érdek, ami a szájt karbantartása és bővítése mögött állt. Miután befejeztem szabadúszó korszakom, nem volt szükségem újabb ügyfelek megszerzésére, így az oldal üzleti szempontból elvesztette létjogosultságát. Mivel évről-évre egyre kevesebbet dolgoztam a magyar piacon, így még az a hosszútávú megfontolás is megszűnt, hogy ki tudja, egyszer talán jó lesz ez a magyar nyelvű oldal még valamire.

Nincs számottevő közönség

Az igazság az, hogy a kezdeti felívelés után több éven át már csak stagnált/vegetált az oldal. Ennek legfőbb oka az volt, hogy egy idő után már nem működött az a modell, hogy úgy teszem láthatóvá hozzáértésem, hogy szakmailag egyre összetettebb témákról írok. Minél jobban elmélyedtem ugyanis a keresőoptimalizálás vagy a linképítés rejtelmeiben, annál kevesebb magyar nyelven olvasó látogató érdeklődését keltették volna fel tapasztalataim: egy idő után már szinte csak a konkurenciám lett volna értő közönségem. Így egyre több érdekességet, értékes tapasztalatot tartottam meg magamnak, és egyre kevésbé érdekelt, hogy mássák is lássák és megértsék azt, amivel éppen foglalkozom.

Zsákutcába jutott technikai háttér

Akkoriban, amikor elindítottam az oldalt, tartalomkezelő rendszerrel weboldalt építeni még nem számított általánosnak. Bár többféle, kevéssé elterjedt tartalomkezelő közül lehetett választani, de nem volt még egy olyan kiemelkedően elterjedt rendszer ezért magától értődő hosszútávú választás, mint manapság a WordPress. Bár az első években még nagyon előremutatónak és fejlődőképesnek tűnt az általam választott rendszer, de sajnos megrekedt a fejlődésben, így egy újdonságok iránt nyitott webmesternek egyre kevésbé volt jó móka vele dolgozni.

Közben megpróbáltam teljesen új technikai alapokon egy teljesen új weboldalt indítani, majd végül mindkét oldalt átvándoroltatni a mostani, teljesen alap WordPress rendszerre, de ezek a váltások így utólag visszatekintve nem igazán jöttek be. Megakasztották a fejlődést, és nem hoztak annyi pluszt a látogatók és saját magam számára sem, mint amennyire cserében a technikai dolgok háttérbe tolták a tartalmi fejlesztéseket.

Szerencsés együttállások megszűnése

A fenti indokokon túl már szinte olcsó kifogásnak tűnik, hogy mindeközben megváltozott néhány személyes körülmény is. Biztos lehet családos emberként, napi több mint nyolcórányi munka mellett is folyamatosan, számottevő időt szentelni egy weboldal működtetésére, de nekem nem sikerült.

Nincs fejlődés, nincs helyezés, nincs forgalom

A folyamatosan megjelenő új tartalmak a közösségi média térnyerésével alapvető fontosságú látogatószerző tényezővé váltak. Ráadásul a jó Google helyezéshez egyre inkább az is kellett, hogy az oldal tartalma folyamatosan frissüljön, és ezzel összhangban pedig a rá mutató külső linkek száma is folyamatosan növekedjék, a fokozatosan magára hagyott oldal keresőhelyezései minden keresőkifejezésre visszaestek, így egyre kevesebb látogató lett, akik egyre kevesebb hozzászólást generáltak. Végül összeállt egy lefelé tartó, önmagát gerjesztő spirál.

Összefoglalás

Így az oldalam beleállt a földbe, manapság már alig látogatja valaki, hiszen szinte teljesen eltűnt a keresők találati listáiról. Bár már korábban is megtorpant az oldal fejlődése részben technikai, részben tartalmi okokból, de végső soron azért hagytam fel a szájt művelésével, mert már nem láttam, hogy miért érné meg nekem további erőfeszítéseket, több időt szánnom az oldalra.

Az első saját weboldalam egyáltalán nem tudatosan indult, sokakhoz hasonlóan nekem sem volt halvány fogalmam sem arról, hogy mi is a távlati célom vele, és azon sem sokat gondolkoztam, hogy honnan fogok látogatókat szerezni, és egyáltalán, ki fogja az írásaimat olvasni. Igaz, akkori munkám során már foglalkoztam weboldalak készítésével és végső soron weboldalakkal történő ismeretterjesztéssel, így gondoltam, hobbiként valami hasonlót csinálhatnék olyan témákkal kapcsolatban is, amik engem éppen akkor szabadidőmben foglalkoztattak.

Az első lökés

2003 őszén indítottam az első Google-vel foglalkozó oldalam, ezzel a beköszöntő szöveggel:

A Google egy nagyon hasznos eszköz, segítségével a kaotikus információtengerben gyakorlatilag minden információt meg lehet találni. Mára már kvázi monopolisztikus vonásai vannak: tőle függ, megtalálják-e ismeretlenek oldalainkat, hány látogató néz bennünket. Tőle függ, tudhatunk-e valamiről, avagy sem. Ami nincs benne a katalógusban, olyan mintha nem is létezne. Az információ hatalom, de ennél is nagyobb hatalom az információ hollétével kapcsolatos információ.

Mindez elég jól megindokolja, hogy miért kezdtem el a Google működésének megértésével foglalkozni, és miért gondoltam azt, hogy másoknak is hasznos lehet az általam megszerzett tudás.

Szerettem volna, ha megtalálnak

Történt, hogy kiállították az egyik művemet, amiről elég sok helyen írtak is. Gyorsan csináltam egy weboldalt is az alkotásomnak, mert szerettem volna, ha valaki rákeres a műre, akkor végső soron megtaláljon engem is.

Az index.hu cikke a 2003-mas ARC plakátkiállításról

Sajnos azonban hiába volt fent a saját oldalam az információs szupersztrádán, az alatt a pár hét alatt, amíg tartott a kiállítás, legnagyobb csalódásomra a Google nem vette fel az adatbázisába, és így nem is mutatta meg találatként senkinek.

Épp akkoriban mesélte egyszer egy külföldi ismerősöm, hogy az ő munkája tulajdonképpen az, hogy megtalálhatóvá tegyen weboldalakat a Google keresőben. Így jöttem rá, hogy igenis, számos dolgot lehet tenni annak érdekében, hogy minél többen, minél hamarabb megtaláljanak. Megtudtam, hogy ezt a tudományt máshol Suchmaschinenoptimierung-nak, SEO-nak, Search Engine Optimisation-nak, vagyis magyarul keresőoptimalizálásnak hívják.

Első oldalam a Google-ről

Kezdetekben a Google vagy a weblap-optimalizálás csupán egy témának tűnt, amiről éppen kedvem volt írni a weboldalamon. Először a kaixo.objectis.net címen kezdtem el összeütni egy weboldalt. Ez egy olyan ingyenes szolgáltatás volt, ahová Plone tartalomkezelő rendszerrel készült weboldalakat lehetett feltenni. Igaz, ez még egy elég kezdetleges Plone verzió volt, de már köröket vert bármilyen másik, akkoriban létező tartalomkezelőre.

A második oldal a Google-ről

Rá egy évre elhatároztam, hogy veszek saját tárhelyet és domainnevet a személyes oldalamhoz. Ekkor még a keresőoptimalizálás még mindig csak egy projektnek tűnt a többi mellett.

,Megvettem tehát az innen.hu domainnevet, mert kitaláltam, hogy lesz egy saját személyes honlapom meg egy vicces email címem, hogyaszondja hogy en kukac innen pont hu. Aztán írok majd erről arról, és akkor azokat a dolgokat külön-külön valami.innen.hu aldomainekre rakom. Akkoriban még csak terjedőfélben volt a jelenség, hogy az emberek ne egy saját, önálló honlapot akarjanak csinálni, hanem más (blog)szolgáltatók platformjain blogoljanak. Manapság már szerintem senki sem indít olyasmivel, hogy akkor csinál egy személyes weboldalt, de ez akkoriban nem volt extra, maximum a saját, egyedi domainnév.

Nem akartam a keresőoptimalizálós oldalamnak külön domainnevet venni, ami utólag elég nagy hibának tűnik. Bár akkoriban, amikor olyan weboldalnevek voltak menők mint pl. a del.icio.us, a webni.innen.hu önmagában annyira talán nem számított extrának. Később, amikor a Sanoma megvette a webni.hu domainnevet, akkor egy kicsit szívtam a fogam, de végül nem használták fel semmire, és tulajdonképpen nekem sem volt rá soha szükségem.

WikiWiki weboldal

Bár a Plone tartalomkezelővel nagyon szerettem dolgozni – kevéssel előtte raktam össze vele egy egész összetett oldalt az akkori munkahelyemen –, de ezt az általános portál motort elég bonyolult volt hosztolni, ezért csak aránytalanul drága tárhelyet tudtam volna neki szerezni a saját domainnevemhez. Így végül egy egyszerűbb, a Plone alapjait adó rendszerrel, a Zope-pal, illetve egy Zope alapú Wiki rendszerrel, a Zwikivel láttam neki a Google-ről szóló weboldalamnak.

Akkoriban a Wikipédia még csak egy volt a WikiWiki rendszerű weboldalak között, bár már akkor is magasan a legnépszerűbb volt. Bennem is volt egy olyan romantikus elképzelés, mint másokban, akik ilyen típusú rendszerekkel dolgoztak, hogy a Wiki oldalak a web jövőjét jelentik. Az egyszerű szerkesztési lehetőségek, és úgy általában az egész weboldalkészítési koncepció ugyanis lehetővé teszi, hogy az olvasók nemcsak olvasók, hanem kisebb-nagyobb szerkesztéseikkel az oldal fejlesztői, tökéletesítői lehetnek; ezáltal pedig az utánuk következő látogató egy még jobb weboldalt olvashat.

Noha az én weboldalam is a Wikipédiára kísértetien hasonlító rendszerrel épült, eleinte nem nyitottam meg a bejegyzéseimet, hogy mindenki szerkeszthesse. Későbbiekben – részben más wiki oldalakkal szerzett tapasztalataim alapján is – rájöttem, hogy egy ennyire szűk, kevesek által ismert témában írt weboldal esetén ez nem is lenne annyira észszerű megoldás — így végül pusztán a hozzászólások maradtak az igazán aktív látogatóknak.

A Wiki logikája mégis nagymértékben befolyásolta a tartalom felépítését, így megalapozta az szájt későbbi sikerét. Az alapkoncepció ugyanis az volt, hogy a bejegyzéseket kulcsszavakkal leírt témák köré csoportosítottam, melyeket más bejegyzésekből is igen sűrűn hivatkoztam. Elég volt csak szögletes zárójelbe tegyek egy kifejezést, miközben gépeltem be a szöveget, és a rendszer automatikusan az adott kifejezéssel megegyező című bejegyzést hivatkozta meg a létrehozott oldalon.

Volt tehát például egy bejegyzésem, aminek pusztán az volt a címe, hogy Keresőoptimalizálás, és ez az aloldal sok más, keresőoptimalizálással foglalkozó egyéb bejegyzésemből számtalan alkalommal meg volt linkelve, ráadásul ahogy bővült az oldal, így egyre több és több belső link mutatott rá. Mindez azt mutatta a Google-nek, hogy az az adott weblap nagyon releváns a keresőoptimalizálás kifejezésre, mivel a címe csak ebből a kulcsszóból állt, ráadásul a rá mutató linkek szövegében is csak ez a kulcsszó szerepelt. A jó Google helyezésekhez végső soron persze hozzájárult az is, hogy mások jónak találták a tartalmamat, ezért linkelték, de sok, kevésbé népszerű, kisebb konkurenciával rendelkező téma esetén már önmagában ez a – kulcsszavas keresés logikájával nagy összhangban levő – webszájtstruktúra is elég volt a sikerhez.

Sok látogató, sok hozzászólás

Így esett meg, hogy akkoriban szinte minden Google-vel kapcsolatos keresőkifejezésre jó helyezést ért el az oldalam. A kezdetek kezdetén még magára a google keresőkifejezésre is első oldalon jöttem be, majd hosszú évekig a második helyen tanyáztam a keresőoptimalizálás kifejezésre. Mindez pedig sok látogatót, majd sok, hozzászólás formájában beérkezett kérdést generált.

Összefoglalás

A második nekifutásra készített oldalam, a webni.innen.hu az első év után már napi 5-600 látogatót vonzott. Elkezdtek jönni a kérdések azzal kapcsolatban is, hogy nem vállalnám-e el mások oldalának optimalizálását – annak ellenére, hogy sehol sem írtam ki, hogy én ilyen szolgáltatásokat vállalnék. De innen ez már egy következő történet…

Következő rész: Keresőoptimalizálás mellékállásban

Bár a legelső ügyfelem egy ismerősöm ismerőse volt, aki hallotta, hogy a Google-vel foglalkozom, de rögtön utána olyan, korábban ismeretlen érdeklődők jelentkeztek a weboldalamon keresztül, akiknek szintén meggyűlt a bajuk a keresővel. Ők is hasonló okokból fordultak hozzám mint amiért engem is elkezdett foglalkoztatni a Google működésének megértése és a keresőoptimalizálás: nem találták meg cégük weboldalát a keresőkben.

Keresőben láthatatlan oldalak

Akkoriban igen gyakran az volt a feladvány, hogy valamiért egyáltalán nem jelent meg az oldal a Google találatai között, mintha az illető cég illetve tevékenységei nem is léteztek volna. Ennek pedig legtöbbször az volt az oka, hogy az oldalak csilli-villi kinyíló menüelemeit Macromedia Adobe Flash-sel csinálták meg, vagy pedig rögtön a nyitólap egyetlen Flash elem volt, és csak az ebbe ágyazott linkekkel lehetett bejutni az oldal belsejébe – a kétezres évek derekán pedig a Flash még leküzdhetetlen akadály volt a keresők számára. Ezekben az esetekben segítettem az oldalt átalakítani úgy, hogy sima linkekkel is bejárható legyen a webhely a keresőrobotok számára; és ha már hozzányúltam, akkor rendbetettem a szövegeket és a metaelemeket, és hogy méginkább legyen látszata a munkámnak, bejelentettem pár linkgyűjteménybe is a „kezelt” oldalt.

Keresőoptimalizálás tanulmányok

Mivel ekkoriban mindemellett volt még egy „rendes” állásom is, ezért néhány kivételtől eltekintve nem vállaltam nagyobb lélegzetvételű munkákat, mint például webfejlesztés illetve linképítés. Leginkább tanulmányokat készítettem, előadásokat tartottam, ahol összefoglaltam az adott weboldal technikai problémáit, hiányosságait, tartalmi és technikai fejlesztési lehetőségeit illetve a linképítés lehetséges útjait, a konkurencia vizsgálatával is alátámasztva.

A keresőoptimalizálás úttörői

Ebben az időszakban úttörő voltam én is, csakúgy mint ügyfeleim. Keresőoptimalizálással és keresőmarketinggel az enyémen kívül még csak egy-két magyar oldal foglalkozott, jóval kevesebb konkrétummal szolgálva. Házon belüli keresőoptimalizálást pedig csak néhány budapesti hotel- és apartmanfoglaló oldal tulajdonosa végzett értelmezhető, nemzetközi színvonalon.

Legelső ügyfeleimnek fogalma sem volt arról, hogy ők voltak az elsők, de hiszem, hogy nem lehetett okuk panaszra, mivel a számok egyértelműen kimutatták munkám hasznát.

Referenciák nélkül

Kezdetben értelemszerűen nem voltak referenciáim, de nem is érdekelt senkit. Későbbiekben, amikor már lett volna, egyfajta hagyományból, kabalából, de ezen túl sokszor saját jól felfogott érdekemből is, soha nem adtam meg senkinek referenciákat és honlapomon sem listáztam jónevű megrendelőimet.

A rákövetkező években is csak nagyon ritkán tettek fel ilyen irányú kérdéseket, és mivel mindig megengedhettem magamnak, hogy ne kelljen mindenáron új ügyfeleket szerezzek, ezért később sem adtam meg referenciákat. Miután igen nagy részben linképítéssel foglalkoztam, ezért ez nem is lett volna túl okos dolog, mert számos szakmai titkot felfedtem volna az avatott szemek számára.

Sikeres tartalmak

Az oldal fénykorában rengeteg kereséssel és keresőmarketinggel kapcsolatos keresőkifejezésre ott voltam a Google találati listáinak élén – a keresőoptimalizálás kulcsszóra például éveken át stabilan második volt webni.innen.hu vonatkozó aloldala. Mégis ez, és a néhány hozzá hasonlóan népszerű kulcsszó összességében csak pár százalékát adta az összlátogatottságnak.

Volt azonban néhány meglepően sok látogatót vonzó bejegyzés az oldalon. Az egyik például a Matáv Tudakozó Pluszról szóló cikk, amiben eredetileg csak arról akartam írni, hogy érdekes módon ha felhívjuk ezt a szolgáltatást, akkor az gyakorlatilag olyan, mintha telefonon keresztül kerestetnénk valakivel a Google keresőben. Aztán, mivel a Matávnak erről a szolgáltatásáról szóló weboldala rosszul lett megcsinálva, az enyém meg nem annyira, ezért sokan a Matáv helyett az én oldalamon kötöttek ki.

Más jellegű, ámbár hasonlóan sikeres tartalom volt, amikor arról írtam 2006-ban, hogy meg lehet-e jósolni választások győztesét a Google által a pártok nevére kijelzett találatok száma alapján. A tartalom sikeréért végső soron nem is én tehettem, hanem egy kollégám, aki írt egy emailt az index.hu-nak, és a figyelmükbe ajánlotta a cikkemet, akik végül egy, a választásról szóló cikkük keretes részében írtak a fejtegetéseimről, be is linkelve az oldalt. A legérdekesebb nem is a hirtelen megugrott látogatottság volt, hanem az a rengeteg (mérsékelten értelmes és hasznos) hozzászólás, amivel pillanatok alatt „telefosták” az indexről érkező látogatók a cikk oldalát. Sokkoló volt ezt megtapasztalni, mivel akkoriban sok-sok konstruktív és hasznos hozzászólás érkezett, és ehhez képest hirtelen teljesen más viselkedésű emberek jelentek meg, és hagyták rajta kezük nyomát az oldalon.

Számomra hasonlóan kevésbé hasznos forgalmat hozott egy másik igen sikeres tartalommarketing megmozdulásom, amikor kihasználtam, hogy a Google Magyarország-nak nincs saját céges weboldala, így elérhetőségei sincsenek sehol publikálva az átlag felhasználó számára elérhető módon, miközben rengetegen szeretnének kapcsolatba lépni a velük. Létrehoztam egy ezzel a témával foglalkozó bejegyzést, ami az évek során rengeteg látogatót és számtalan érdekes kérdést generált (lásd: Beszt of Kedves Google Magyarország!) Még mind a mai napig szoktam a Google Magyarországnak címzett kérdéseket kapni, pedig már szinte minden releváns keresőkifejezésre régen eltűnt a süllyesztőben az oldalam, de valamiért ezzel kapcsolatban még mindig megtalálnak.

Sikeres weboldalak

A webni.innen.hu mellett létrehoztam egy másik weboldalt, a wideweb.hu-t, ami egy többnyelvű linkgyűjtemény volt, magyarországi vállalkozások és intézmények, illetve a világ magyarságával kapcsolatos idegennyelvű linkeket rendszerezve angol, német, francia, olasz, spanyol és holland nyelveken. Ezt a projektet az ösztönözte, hogy ha már pusztán érdeklődésből foglalkoztam az AdSense rendszerrel, szerettem volna egy olyan webszájtot is futtatni, ahol valóban keletkezhet szemmel látható reklámbevétel, hiszen azt azért tudtam, hogy ha szeretnék egyszer majd saját szolgáltatásokból megélni, akkor nem biztos, hogy célravezető mások hasonló ajánlatait reklámozni az oldalamon.

Pénzkeresés Google AdSense hirdetésekkel

Az évek alatt, amíg aktívan foglalkoztam vele, ez az oldal többmilliós bevételt termelt, és nem csak AdSense reklámokból, hanem egyedileg értékesített reklámokból és fizetett linkelhelyezésekből. Jó okom volt arra azonban, hogy ne tegyek fel mindent erre a lapra, és ne csupán AdSense reklámokra épülő oldalakra alapozzam bevételeim. Egyrészt a forgalom elsöprő hányada is a Google felől jött, amit sosem tekintettem életbiztosításnak. A Pingvin update után meg is tapsztalhattam, hogy még egy olyan oldal is be tudott hullani a semmibe, aminek rengeteg értékes külső linkje volt, gyenge linkje viszont egy sem.

Másrészt pedig annak ellenére, hogy a Google AdSense munkatársai megkértek, hogy – mivel annak idején nem volt semmilyan magyar nyelvű fórumuk – hadd válaszolhassanak egy hivatalos felhasználói fiókkal az emberek kérdéseire az oldalamon, egy szép napon én is kaptam egy automatikus levelet, hogy ki vagyok zárva az AdSense rendszerből. Általában olyanokkal történt ez akkoriban, akik mindenféle meg nem engedett trükkökkel próbáltak egy kis aprópénzhez jutni (pl. barátok kattintottak az oldalukon a hirdetésekre), viszont velem kapcsolatban ilyesmi nyilvánvalóan nem állt meg. Aztán végül valahogy „fellebeztem”, és újból engedélyezték a fiókomat, de a leckét egy életre megtanultam: az egy dolog, hogy „Don’t be evil”, de az meg egy másik dolog, hogy első körben mindent algoritumusokkal intéznek, aztán ha félrecsúsznak a dolgok, akkor lehet, hogy mázlid lesz, és lesz majd valaki olyan, aki beszél és vérzik; foglalkozik az ügyeddel, végül majd segít is neked – de ha nyugodtan akarsz aludni, akkor inkább több lábon állsz.

Dacos, idealista hozzáállás

Kezdetben próbáltam küzdeni az ellen a keresőoptimalizálást végletekig leegyszerűsítő hozzáállás ellen, hogy az oldal tulajdonosa kiválaszt pár, számára fontosnak tetsző kulcsszót, és az optimalizálás feladata ennek a törekvésnek kritikátlan kiszolgálása lenne. (Lásd például a „Miért ne a futballklub tulajdonosa állítsa össze a kezdő tizenegyet?” felütéssel kezdődő cikkemet.)

Egyrészt mivel ezzel a hozzáállással nagyon időigényes, drága vagy lehetetlen lett volna keresőoptimalizálást vagy linképítést eladni, ezért pár évvel később már megalkudtam ebben, és például számos esetben nyújtottunk külön linképítést mint szolgáltatást úgy, hogy mellé nem ajánlottuk fel, ill. végeztük el az adott weboldal aprólékos technikai és tartalmi elemzését, majd optimalizálását.

Ingyen segítség – csak nyilvánosan

Egy idő után nem csak nyilvános hozzászólásokban tettek fel kérdéseket az emberek, hanem egyre gyakoribbá váltak az olyan e-mailes megkeresések, amiben egy-egy vállalkozás honlapjával kapcsolatban kértek tőlem nyilvánvalóan ingyenesnek gondolt segítséget, illetve választ.

Az volt az „üzleti modellem”, hogy a hozzászólásban feltett kérdésre ingyen válaszolok, míg nem publikusan, emailben vagy telefonon csak fizetett tanácsadás keretében. Mivel ilyesmivel nem nagyon találkozhattak korábban az emberek, illetve a honlapomon azt látták, hogy sokaknak, segítőkészen, részletekbe menően válaszolok, ezért külön kihívás volt, hogy esetenként elmagyarázzam, hogy mit miért csinálok, és így mikor mit várhatnak (el) tőlem, illetve én mit várnék el az érdeklődőktől.

Egyedi megkeresések

Voltak aztán olyan különleges megkeresések, amikor nem egy kisebb-nagyobb üzleti megbízás volt a cél, hanem valami más.

Kerestek újságírók is, hogy nyilatkozzak, hívtak konferenciára, kértek fel cikk publikálására, végül kaptam ajánlatot arra is, hogy részt vegyek egy cég újonnan induló keresőmarketing üzletágának kiépítésében. Végül az akkori munkahelyemen is (f)elismerték a képességeimet, így ha nem is száz százalékban keresőmarketinggel, de immár webes specialistaként folytathattam a karrieremet. Nem sokkal később AdWords kampányokat indíthattam a világ számos távoli országában, Kínától Brazíliáig.

A korszak vége

Bár sok érdekes dolgot csinálhattam akkori munkahelyemen is, végül úgy döntöttem, hogy önállósítom magam, és szabadúszóként immár kizárólag cask keresőmarketinggel foglalkozom. Úgy gondoltam, hogy ezen a területen van olyan mondanivalóm, amire fogékony lesz jópár vállalkozás is, így magam és leendő családom eltartása nem fog semmilyen gondot okozni.

A történet folytatása: Szabadúszó korszak

Oldalgazda: még a kezdetekkor találtam ki egy szót arra, amikor valaki nem pusztán technikai szempontból üzemeltet egy weboldalt (webmester) és nem csupán tulajdonos, hanem valahol e kettő között; jó gazdaként igyekszik működtetni és fenntartani weboldalát. Szabadúszó korszakom kezdetén úgy gondoltam, ezt a koncepciót fejlesztem majd tovább az évek során, kezdve a keresőmarketinggel, de szükség szerint más fontos online területekkel is bővítve a témaköröket/repertoárt. Így hát létrehoztam az Oldalgazda Kft.-t, és nekiláttam a hasonló nevű oldal fejlesztésének.

oldalgazda.hu

Azt találtam ki, hogy a korábbi oldalam, a webni.innen.hu gyerekbetegségeit leküzdve (kezdve a névadással), egy teljesen új és sokkal jobb weboldalt fogok építeni, amiben a legújabb Plone tartalomkezelő számos űttörő funkciója is segíteni fog. A valóságban azonban ez az oldal sosem közelítette meg népszerűségében elődjét: bár szabadúszóként elméletileg sokkal több időm lehetett volna az oldal fejlesztésére, gyakorlatban azonban lekötötte időmet a rengeteg megbízás, és az a nem kevés párhuzamos saját projekt, kísérletezés, amire immár időt tudtam szakítani.

Tömeges linképítés

Az egyik időigényes üzleti tevékenység, amivel szabadúszóként már jobban tudtam foglalkozni, az a linképítés, vagyis pontosabban a tömeges linképítés volt. Az esetek döntö többségében megfizethetetlenül sok időt vett volna igénybe az, hogy mások megbízásából valóban értékes, nehezen megszerezhető külső linkeket hozzak létre, így elsősorban a relatív egyszerűen létrehozható, de egyenként kisebb értékű, linkkatalógus-linkek építésére koncentráltam. Persze csak miután meggyőződtem róla, hogy akkoriban szinte minden kezelni kívánt weboldalra igaz volt az, hogy számszerűleg minél több olyan link mutatott az oldalra, aminek szövege tartalmazta az óhajtott kulcsszavakat, akkor azokra a kulcsszavakra törvényszerűen javultak a helyezések, már pár hónapon belül is.

Linkgazda

A linképítésre, mint önálló tevékenységre egy külö honlapot is létrehoztam, linkgazda.hu néven. Kidolgoztam egy-két csomagot, aminek a mibenlétét nem kellett (annyit) magyarázni, így egyszerűbb lett eladni, továbbá akár fizetett hirdetések segítségével is lehetett értelmezhető költségek mellett ügyfeleket szerezni.

Automatizált linképítés

Talán nem szerénytelenség kijelentenem, hogy rövid idő alatt elég profivá váltunk a tömeges linképítésben, mivel rátaláltam egy rendkívül hatékony linkgyűjtemény-felfedező, linkgyűjtemény-adminisztráló és nem utolsósorban linkgyűjtemény-beküldő szoftverre, amivel gyakorlatilag bármilyen linkkatalógusba tudtunk nagyon gyorsan linkeket beküldeni úgy, hogy mindegyik linkhez tartozó szöveg egyedi volt.

Ehhez a technológiai alaphoz még hozzáadtam egy ügyfél- és projektkezelő szoftvert, ami egyrészt a sok kisebb megbízás kezelését, másrészt pedig a linképítés szakaszos, hosszabb időn át tartó folyamatának nyomon követését szolgálta. Így minden adott volt ahhoz, hogy bővüljön a vállalkozásom, és új, segítő kezeket vegyek igénybe a linképítéshez.

A további bővülést, fejlődést pedig a nagyobb fokú automatizálás hozta meg. Mivel a legtöbb linkgyűjteménynél nem lehetett tudni, hogy pontosan melyik URL-en jelenik majd meg a jóváhagyott link, ezért kezdetben „kézzel” kellett minden link bekerülését leellenőrizni. Aztán találtam egy webes automatizáló szoftvert, amivel pár hét alatt létrehoztam egy olyan kis programocskát, ami bármilyen linkgyűjteményben hatékonyan le tudta ellenőrizni, hogy megjelent-e már az ajánlott linkünk. Ezzel a szkripptel pedig kiváltottam egy fél munkaidőben dolgozó kolléga munkáját.

Webfejlesztés WordPress-szel

Sok ügyfelemnél én voltam az egyetlen webes szakember / online tanácsadó, ezért gyakran felmerült az igény, hogy a webfejlesztésben is segítsek, és ne csak addig a feltétlenül szükséges mértékig, ami a technikai SEO-hoz volt szükséges. Mivel korábban csak Plone tartalomkezelő rendszerrel dolgoztam, amit relatív bonyolult és drága volt hosztolni, ezért ezzel teljes weboldal elkészítését csak egy-két barátomnak vállaltam.

Aztán egy webdesigner ismerősöm, akivel több optimalizálási megbízás során is együttműködtem, úgy 2009 tájékán egyszer elmesélte, hogy ő az akkor még meglehetősen ismeretlen WordPress tartalomkezelőt használja webfejlesztéshez, mert azt nagyon könnyű testre szabni, még egy olyan nem programozás-orientált szakembernek is, mint ő. Ezen felbuzdulva elkezdtem én is elmélyedni a WordPress rejtelmeiben, és végül az ezt követő években számos weboldal komplett fejlesztését is megcsináltam.

Külföldi ügyfelek

Szabadúszó korszakom fénykorában ügyfélköröm tekintélyes hányada olyan külföldi cég volt, aki a magyar piacon szeretett volna érvényesülni. Mivel akkoriban nemigen volt olyan magyar cég, aki keresőmarketinggel foglalkozott a magyar piacon, ráadásul szolgáltatásait angolul is hirdette, ezért azt hiszem, e cégek egy igen nagy része végül nálam landolt. Karrierem egyik csúcsát számomra az jelentette, amikor egy külföldi cég, aki eredetileg magyar nyelvű linképítéssel bízott meg, az eredmények láttán végül más, idegennyelvű oldalai optimalizálására is felkért.

A tömeges linképítés vége

Mivel láttam, hogy mi történik a nemzetközi weben, ezért tudtam, hogy előbb-utóbb hozzánk, a magyar piacra is be fog gyűrűzni a Google-nak az a törekvése, hogy ellehetetlenítse a legegyszerűbb(en eldaható, ezért a fizett keresőhirdetésektől levegőt elszívó) linképítési praktikákat. Mivel a Google akkoriban eléggé elhanyagolta a magyar piacra szánt szolgáltatásait, ezért arra számítottam, hogy a magyar nyelvű találati listákat befolyásoló algoritmusait is csak jókora fáziskéséssel szigorítja majd meg. Aztán 2012 tavaszától 2013 tavaszáig egyszer csak fokozatosan egyre több, hatóköröben lévő weboldal látogatottsági statisztikája „tört el”.

Onnantól kezdve, hogy joggal féltem attól, hogy a linképítési módszereink hatékonysága a korábbi kilencvenvalahány százalékról számottevően vissza fog esni, már nem akartam tömeges linképítést eladni senkinek. Bár mindig törekedtem arra, hogy hozzáadott értéket nyújtsak mind a keresőknek, mind a linkgyűjtemény-tulajdonosoknak, ez a szándék a Pingvin algoritmus-frissítés után már nem bizonyult mindig elegendőnek.

Egy korszak vége

Kiépítettem egy kifinomult, összetett és hatékony rendszert, ami lehetővé tette a vállalkozásom bővülését, sok megbízónak kézzelfogható módon növelte a látogatottságát – mégis, a Google megváltoztatott játékszabályai miatt az egész mehetett a kukába.

Bár elkezdtem dolgozni azon, hogy kiépítsek egy új rendszert, de közben nehezen sikerült új munkaerőt találjak, továbbá belekezdtem néhány nagyobb projektbe a korábbi munkaadómnál, ráadásul új otthont kerestünk, majd költöztünk, ezért ez az új szisztéma végül sosem készült el. 2013 őszén ugyanis kaptam egy visszautasíthatatlan ajánlatot arra, hogy egy online marketing csoport vezetője legyek, így lezárult a szabadúszó/mikrovállalkozó korszakom, és innentől kezdve a nagyvállalati online marketing lett tevékenységem fő iránya.

Szerettem az ügyfeleimmel foglalkozni, és üdítően sokszínű munka volt megismerkedni rengeteg különféle emberrel, illetve iparáguk, szakmájuk hátterével, érdekességeivel. Mindig volt rengeteg munkám, ezért sosem kellett a vállalkozók olykor bizonytalan létét megtapasztaljam. Olykor elgondolkoztam olyan dolgokon azonban, hogy például csupán az évente kibocsájtott százvalahány számla leegyeztetése, kiállítása, elküldése és adminisztrálása mennyi napot vett el az életemből. Egy másik gondolatkör az volt, hogy döntően kis- és középvállalkozások támogatása során nem lehet nagyobb költségvetésű, komplexebb kampányokat futtatni, ehhez jónéhány izgalmas technológiát használni ill. marketing szakterület megismerni, mint például a marketing automatizáció.

Ahogy feladtam a vállalkozói létet, megszűnt az az üzleti érdek, ami az oldal fejlesztése mögött állt, így ezzel tulajdonképpen véget is ért az oldal története. Volt néhány fellángolás, mint amikor pl. saját, egyedi WordPress sablont csináltam az oldalnak, de arra, hogy rendszeresen foglalkozzak a szájttal, már nem volt többé se időm, se indíttatásom. Úgyhogy nincs más hátra, mint hogy most ünnepélyesen lezárjam ezt a történetet:

Köszönöm mindenkinek a figyelmet, a sok olvasást és hozzászólást!

Ha kíváncsi vagy rá, most éppen merre járok, látogasd meg a LinkedIn profilom.

Avagy hogyan migráltam a webni.innen.hu tartalmát erre a WordPress oldalra? Ebben a bejegyzésben a költöztetés első lépéséről olvashatsz: milyen, nem teljesen erre a feladatra kitalált technológiával exportáltam a régi oldalam tartalmait.

A webni.innen.hu költöztetése című bejegyzésben már nagyvonalakban leírtam a folyamatot, most egy jóval részletesebben mutatom be az első lépéseket. Ez a tapasztalatok azoknak lehetnek érdekesek, akik komplexebb weboldalak tartalmait szeretnék maguk is költöztetni.

Első lépés: a Zwiki-vel készült szájt szkrépelése

Strukturált tartalom előállítása

Egy webszájt költöztetésének első lépése, hogy a megszüntetésre ítélt szájton fent lévő tartalmat valamilyen strukturált formába öntsük. Mivel hogy esetünkben egy Zwiki tartalomkezelő rendszerrel készült szájtról beszélünk, a strukturált szón különös hangsúly van. A Wiki jellegű weboldalak egyik fő ismérve, hogy igen gyakran egy adott weblapon megjelenített összes tartalom egyetlen mezőben játszik: a Zwiki esetében például ugyanabban a sima szöveges mezőben kapott helyet az oldal tulajdonképpeni tartalma és az összes, az oldalhoz szó szerint hozzáfűzött komment. A rendszer pedig ebből az ömlesztett szövegből egy egyszerű speciális szövegformázási megoldás értelmezésével ismerte fel, hogy melyek a hozzászólások, és melyik az oldal szövegtörzse. Emiatt az oldal tartalmának strukturált letöltése során az én szkriptemnek is meg kellett találnia ezeket a jellegzetességeket, hogy külön el tudjam raktározni a szövegtörzset és az egyes hozzászólásokat.

Speciális markup formázás kezelése

További kihívás volt, hogy a Zwiki, a többi wiki rendszerrel egyetemben, egy speciális, a HTML-nél jóval egyszerűbb formázási nyelvet használ, amit egy mai tartalomkezelő rendszer nem ismer fel. Pl. a fejezetcímet és annak szintjét úgy lehetett renkívül egyszerűen meghatározni, hogy hány szóköz szerepelt egy sortörés után következő sor elején. Emiatt a szerkesztőfelületen a szerkesztőmezőből kinyert szöveggel nem sokat tudtam volna kezdeni, így a publikus felületről kellett leszedni a már HTML formátumban renderelt tartalmakat.

Letöltés emberi látogatók imitálásával

Mivel alaposan ismerek és használok egy pár web scraper / web automatizáló eszközt, ezért a költöztetésnél is erre – az eredendően az emberi látogatók imitálására épülő –technológiára esett a választásom. Mintha egy átlagos látogató végigkattintaná az összes elérhető weblapot, és lementené a saját meghajtójára. Ezzel a módszerrel nem kötött az, hogy milyen export formátumokat kínál fel a régi oldal (semmilyet), és milyen import formátumokat tesz elérhetővé az új CMS. Ezekkel az online marketing programozás-ról szóló bejegyzésemben is említett rendszerekkel bármelyik részét meg tudom szerezni egy weboldalnak, bármilyen reguláris kifejezéssel fel tudom dolgozni, továbbá tetszőleges formátumban le tudom menteni.

A letöltő (szkréper) szkript logikája

A Wiki alapú tartalomkezelő rendszereknek van egy jó tulajdonsága, ami nagyban megkönnyíti az általuk kezelt oldal összes tartalmának megtalálását: szinte mindegyiküknél van ugyanis egy tartalomjegyzék-szerű weblap, ahol az összes wikilap ki van listázva. Emiatt a letöltő szkriptnek nagyon egyszerű logikája lehetett: kinyitni a tartalomjegyzék-oldalt, leszedni az összes ottani linket, majd egyenként végigmenve a linkek listáján, megnyitni az összes lapot, megtalálni a html kódban a címet, a szülőoldalakat, a szövegtörzset és a hozzászólásokat, majd átkattintani változtatástörténet aloldalára, ahonnan a legutolsó módosítás dátumát lehetett megszerezni.

Kimenetként készült egy .csv fájl, ami az oldalhierarchiát tartalmazta: hogy melyik weblapnak melyek a szülőoldalai, egy másik .csv táblázat, ami a lapok főbb adatai (mint az eredeti URL, cím, módosítás dátuma) mellett a tulajdonképpeni szövegtörzset tartalmazta egy-egy sorban. Készült még egy fájl, ami soronként tartalmazta az összes hozzászólást, szintén főbb adataikkal, végül egy hibakeresésre szolgáló fájl, ahol ömlesztve volt a fent említett egyetlen szöveges mező tartalma a szövegtörzzsel és a hozzászólásokkal – ha netán valamit elrontottam volna az utófeldolgozásnál.

A szkript megvalósítása UBot Studio-val

Mivel az egész folyamat nem tűnt túl bonyolultnak, ezért az Ubot Studio-ra esett a választásom a megvalósításnál. Ez egy olyan vizuális programozási felületet ad, ami elsősorban kevés elágazással és egymásba ágyazott ciklussal rendelkező, lineáris logikájú szkripteknél tud jól működni. Ezt a szoftvert tulajdonképpen egy online marketingeseknek való autmatizáló rendszerként hírdetik, de a fejlesztésének eredeti célja a weboldalak szkrépelése és szpemmelése volt linkbeküldésekkel, hozzászólások elküldésével, stb. Ettől függetlenül még számos egyéb webes automatizációs feladatra használható. Egyik legjobb funkciója, hogy segítségével .exe formátumú, Windows operációs rendszereken egyszerűen futtatható programokat építhetünk. A botok futtatásához tehát nincsen szükség magára – az egyébként elég borsos árú – szoftverre. Mivel magyar nyelvterületen kb. rajtam kívül még egy-két helyen használták ezt a tartalomkezelő rendszert, ezért ezt az .exe fájlt nem raknám ki letölthető formában, de ha írsz nekem, vagy hozzászólsz ehhez a bejegyzéshez, akkor szívesen elküldöm, ha szükséged lenne a saját ZWiki oldalad költöztetéséhez erre.

A másik érdekes koncepciója az Ubot Studionak, hogy a vizuális programozási nézetből – ahol dobozokat húzkodsz, majd nyitsz meg a paraméterek beállítása céljából – át lehet váltani kódnézetbe is, ahol egy egyszerű szintaxisú kódnyelv segítségével is áttekintheted illetve szerkesztheted a szkriptedet. Egy kis türelemmel és az alábbi kód elolvasásával megértheted, hogy pontosan hogyan is épült fel ez a szkript:

 ui text box("Domain to scrape (without http(s)://):",#domain)
 allow javascript("No")
 navigate("{#domain}/FrontPage/contents","Wait")
 wait for browser event("Everything Loaded","")
 wait(5)
 set(#scraped,$scrape attribute(<class="formcontent">,"innerhtml"),"Global")
 add list to list(%pageurls,$find regular expression(#scraped,"(?<=href=\")[^\"]+"),"Delete","Global")
 loop($list total(%pageurls)) {
     set(#pageurl,$list item(%pageurls,1),"Global")
     navigate(#pageurl,"Wait")
     wait for browser event("Everything Loaded","")
     wait(5)
     set(#content,$scrape attribute(<class="content">,"innerhtml"),"Global")
     set(#content,$replace regular expression(#content,"<a\\ class=\"new\\ .+?(?=</a>)</a>","<!-- no wikipage yet -->"),"Global")
     set(#content,$replace(#content,$new line,$nothing),"Global")
     set(#content,$replace regular expression(#content,"\\t"," "),"Global")
     set(#contentonly,$replace regular expression(#content,"<p><div\\ class=\"subtopics\"><a\\ name=\"subtopics\">.+",$nothing),"Global")
     set(#contentonly,$replace regular expression(#contentonly,"<p><a name=\"comments\">.+",$nothing),"Global")
     set(#contentonly,$replace regular expression(#contentonly,"<a name=\"bottom\">.+",$nothing),"Global")
     add list to list(%parents,$scrape attribute(<class="outline expandable">,"innertext"),"Delete","Global")
     set(#parentlist,$list item(%parents,0),"Global")
     clear list(%parents)
     add list to list(%parents,$list from text(#parentlist,$new line),"Delete","Global")
     set(#parentlist,$replace(#parentlist,$new line,";"),"Global")
     set(#posttitle,$list item(%parents,$eval($subtract($list total(%parents),1))),"Global")
     set(#posttitle,$replace(#posttitle," ...",$nothing),"Global")
     if($comparison($list total(%parents),"> Greater than",1)) {
         then {
             set(#parent,$list item(%parents,$eval($subtract($list total(%parents),2))),"Global")
         }
         else {
             set(#parent,$nothing,"Global")
         }
     }
     append to file("{$special folder("Desktop")}\\{#domain}-page-hierarchy.csv","{#pageurl}    {#posttitle}    {#parent}    {#parentlist}    {$new line}","End")
     clear list(%parents)
     add list to list(%comments,$find regular expression(#content,"<p><a[^>]+name=\"msg.+?(?=<p><a[^>]+name=\"msg.+)"),"Delete","Global")
     loop($list total(%comments)) {
         set(#comment,$list item(%comments,0),"Global")
         set(#date,$find regular expression(#comment,"(?<=name=\"msg)[^@]+"),"Global")
         set(#title,$find regular expression(#comment,"(?<=<b>).+?(?=</b>\\ --)"),"Global")
         set(#title,$replace regular expression(#title,"<[^>]+>",$nothing),"Global")
         set(#author,$find regular expression(#comment,"(?<=</b>\\ --).+?(?=<a\\ href=\"{#pageurl})"),"Global")
         set(#author,$replace regular expression(#author,"<[^>]+>",$nothing),"Global")
         set(#author,$replace regular expression(#author,",\\ *$",$nothing),"Global")
         set(#comment,$find regular expression(#comment,"(?<=<br(|\\ /)>).+"),"Global")
         set(#comment,"<p>{#comment}","Global")
         set(#comment,$replace regular expression(#comment,"\\t"," "),"Global")
         append to file("{$special folder("Desktop")}\\{#domain}-page-comments.csv","    {#pageurl}    {#date}    {#title}    {#author}    {#comment}    {$new line}","End")
         remove from list(%comments,0)
     }
     navigate("{#pageurl}/history","Wait")
     wait for browser event("Everything Loaded","")
     wait(5)
     scrape table(<outerhtml=w"<table>*">,&edithistory)
     set(#lastedited,$table cell(&edithistory,0,4),"Global")
     clear table(&edithistory)
     append to file("{$special folder("Desktop")}\\{#domain}-page-content-raw.csv","{#pageurl}    {#lastedited}    {#content}    {$new line}","End")
     append to file("{$special folder("Desktop")}\\{#domain}-page-content-only.csv","{#pageurl}    {#posttitle}    {#lastedited}    {#contentonly}    {$new line}","End")
     remove from list(%pageurls,0)
 }

2. lépés: A tartalom feltöltése erre a WordPress oldalra

Miután végigment a szkript az összes tartalmon és strukturált formátumba hozta a tartalmat, majd lementette .csv fájlokba, további szkriptekre volt szükségem ahhoz, hogy ezekből a táblázatokból „táplálkozva” feltöltsem a tartalmakat a WordPress oldalra. Ennél a résznél is egy hasonló technológiához folyamodtam, tehát a szkriptem bejelentkezett az oldal admin felületére, majd megnyomta az „Új oldal létrehozása” gombot, kitöltötte a szerkesztő űrlap különböző mezőit, kiválasztotta a legördülő menükben a megfelelő opciókat, majd megnyomta a „Közzététel” gombot. Hogy hogyan és miért így csináltam, és mi volt ennek az értelme, arról talán majd egy következő bejegyzésben lesz szó.

Ritkán látok a Google keresőtől akkora mellélövést, mint amire a múltkor bukkantam, amikor arra kerestem volna választ, hogy milyen termékekkel lehet leégetni a fűtési szezon végén a kormot a kéményből. Mentségére legyen mondva, az első találat teljesen releváns volt, utána viszont maximálisan oda nem tartozó találatok jöttek. A Google ugyanis a köröm szót egyenértékűnek gondolta a korom szóval, továbbá a leégetést a kezelés szinonímájának vélte – mint ahogy azt az utóbbi kulcsszavak találati kivonatokban történő kiemelése is mutatja.

Hát igen, az ékezetek fontosak a magyar nyelvben, de ezt a Google mérnökei most nem annyira vették figyelembe. Manapság úton-útfélen a mesterséges intelligencia jön szembe, amikor a rangsorolási algoritmusok jövőjéről esik szó. Most meg elém kerül egy ennyire unintelligens, formális egyezés – mintha a Google teljesen figyelmen kívül hagyta volna, hogy mennyire más témájú weblapokon, más szövegkörnyezetekben szokott megjelenni a korom és a köröm szó.

 

Egyszercsak megdöbbenve láttam, hogy a Facebook hírfolyamomban furcsa reklámok kezdtek előtűnni. Először csak azt láttam, hogy a szokásos reklámelhelyezéseket egyre több, meglepően gusztustalan és prosztó hirdetés foglalja el, majd a furcsaságok sora folytatódott azzal, hogy ott is ezek a reklámok jelentek meg, ahol normálisan a saját oldalaim promotálására buzdító Facebook mintahirdetések szoktak.

Vírusos a gépem?

Először arra gyanakodtam, hogy vírusos lett a gépem – amin azért eléggé elcsodálkoztam volna. Mivel más böngészőkben nem jöttek elő ezek a gusztustalan reklámok, ezért gyanúm a Chrome böngészőre terelődött. Nehezen hihetőnek tűnt az is, hogy magát a Chrome-ot törték volna meg azért, hogy nemkívánatos reklámokkal árasszanak el, így elkezdtem kikapcsolgatni a kiegészítőket, míg meg nem találtam, hogy melyiket kell inaktiválni ahhoz, hogy megszűnjön a probléma: a Live HTTP Headers kiegészítő volt a ludas – miután rákerestem, nyilvánvalóvá vált, hogy másnak is feltűnt már ez:

"Live HTTP Headers" extension hijacked from chrome

Hogyan működik a parazita reklámozás?

Korábban volt már rá példa, hogy egy windows-os böngészőm jobb alsó sarkába levakarhatatlanul odaköltözött egy mindent letakaró reklámfelület, ahová AdSense-ből származó hirdetések jelentek meg – ekkor elég egyértelmű volt, hogy valaki valamilyen malware, vagyis adware kéretlen reklámokkal bombáz azzal, hogy kihasználta az operációs rendszer és/vagy a böngésző biztonsági réseit, így feltelepítette a folyamatos reklámmegjelenítésért felelős kódot.

Ezzel szemben ez a mostani parazita reklám sokkal kifinomultabb volt, mivel nem minden weblapon jelent meg, és ahol megjelent, ott is csak a normál hirdetési felületeken megjelenő hirdetéseket cserélte le a saját hirdetésekre. Jól látszik a videón, ill. a képernyőképen, hogy nem is minden hirdetési egységet cseréltek le. Ha kicsit még visszafogottabban csinálták volna, talán még most sem tűnt volna fel a turpisság, vagy legalábbis csak azt gondoltam volna, hogy lám, a Facebook már hulladék hirdetéseket is megjelenít.

Ahogy a videón is látható, miután ezekre az animgif-es gusztustalan képekre kattintottam, egy olyan lapra érkeztem, ami megjelenésében egy online életmódmagazint / bulvár portált imitált. A turpisság csak az, hogy bárhova is kattintottam, ugyanoda jutottam: egy fogyókúrás szert áruló érkezési oldalra.

Tehát beinjektáltak egy kódot, ami lecserélte a normális hirdetéseket a „csúnya” hirdetéskiszolgáló szerver által feltöltött hirdetésekkel. Nyilván voltak olyan, szürke zónában működő vállalkozások, akik körülbelül tudták, hogy milyen módszerekkel éri el a megjelenéseket az „illegális” hirdetéskiszolgáló, és így is hajlandóak voltak fizetni a hirdetésmegjelenítésért. Ahogy látható, az érkezési oldalaikon sem riadtak vissza az unorthodox megoldásoktól.

A történet vége

Ma már, ha akarnám, sem tudnám aktiválni a kiegészítőt, a Google Chrome ugyanis letiltotta, sőt eltüntette a kiegészítő korábbi, hivatalos aloldalát is. Nekem meg találnom kellett egy másik kiegészítőt, ami segít megjeleníteni a HTTP fejléceket a böngészőmben…

Mivel az online marketing területére az információépítészet felől érkeztem, egy tartalomkezelő rendszer kódjának barkácsolása, vagy akár egy komplett WordPress sablon létrehozása sosem okozott lelki válságot. Bár ezekben a tevékenységekben is volt egy nagy adag logika, programozásnak ezt legkevésbé sem nevezném. Öt éve azonban tulajdonképpen egy véletlen folytán megismertem egy olyan szoftvert, amivel én is egyszerűen megírhattam kisebb-nagyobb programocskákat, ezzel pedig új szintre emelhettem mindazt, amit azóta online marketing vagy webfejlesztés címén csinálok.

Web automatizálás: vissza a programozáshoz

Én még a nyolcvanas években kaptam az első számítógépem, amikor szinte minden számítógéptulajdonos tudott valamicskét programozni is. Valahogy azonban ez sosem feküdt annyira, így végül nem lett belőlem programozó. 2012 elején azonban újból kódolni kezdtem: ekkoriban mindenféle, keresőmarketinggel kapcsolatos munkákat csináltam, és egy ideje már azon voltam, hogy további olyan szoftvereket találjak, amik még jobban segítettek volna automatizálni a tömeges linképítéssel kapcsolatos szolgáltatásainkat.

Miközben egy újabb és jobb linkbeküldő, linkbeküldés-automatizáló szoftvert kerestem, rábukkantam egy általános web automatizációs szoftverre. Ezt és a hozzá hasonló programokat elsősorban web szpemmelésre találták ki, azonban megláttam bennük azt is, hogy emellett mennyi minden másra is használhatóak még. Az első komolyabb szkriptemet két hétig írtam, majd újabb két hetet vett igénybe, míg a kezdeti tapasztalatok alapján újraírtam mindent, de a végén kaptam egy olyan programocskát, ami sokáig ki tudta váltani egy fél ember munkáját.

Az alapprobléma ugyanis az volt, hogy ha mi beküldtünk egy linket egy linkgyűjteménybe, akkor szinte sosem tudtuk, hogy hol, milyen URL-en fog megjelenni, így a legtöbb linkgyűjteményben utólag, kézzel kellett leellenőrizni, hogy jóváhagyták-e a linkbeküldéseket. Ehelyett a kis szkriptem végigment a katalógusokon, rákeresett a linkjeinkre az oldalakon magán és a keresőkben, majd összeírta, hogy hová, milyen paraméterekkel kerültünk be. Pont úgy zajlott, mintha valaki kézzel megcsinálta volna mindezt, viszont a „robotnak” nem kellett fizetést adni, és utána járulékokat fizetni.

Ekkor még nem is gondoltam, hogy a későbbiekben mennyi minden egyébre fogom használni ezt az újonnan megismert, vizuális programozási technológiát, és ez mennyire fogja megváltoztatni mindazt, amivel és ahogy foglalkozom majd az elkövetkezendőekben.

 

Vizuális programozás online marketingeseknek

Az elmúlt öt évben egyre több és több dolgot csináltam, és egyre több tapasztalatot szereztem ezekkel az eszközökkel. Mindez fokozatosan alakította, hogy mit gondolok arról, hogy mi az, amit egy modern oline marketingesnek tudnia kellene az adatok gyűjtésével, feldolgozásával és értékelésével kapcsolatban – származzon az a webről, saját látogatottsági statisztikákból, vagy egyéb belső adatforrásból.

Tény, hogy vannak tudományosabb, gyorsabb és hatékonyabb módjai is annak, hogy mindenféle weboldalakkal vagy adatokkal kapcsolatos repetitív feladatokat automatizáljunk. Nekem azonban rengeteg segítséget adott, hogy különböző ötleteimet gyorsan meg tudjam valósítani, legyen szó adatfeldolgozásról, vagy fárasztó, monoton feladatok felgyorsításáról, vagy akár olyan projektek megvalósításáról, amit emberi erővel szinte lehetetlen lenne megcsinálni. Mindezt pedig számottevő programozói tudás nélkül, illetve programozó közreműködése nélkül is megtehettem.

A programozás diadalmenete

Tekintve, hogy már az eredeti szakmám, az építészet területén is egyre divatosabb a vizuális programozás és az algoritmikus tervezés, talán nem túlzás azt állítani, hogy lassan egyre több és több szakma művelői számára lesz elengedhetetlen, hogy hosszabb-rövidebb algoritmusokat maguk is meg tudjanak írni. Így talán itt is érdeklődésre tarhat számot, ha ezután részletesebben is írni fogok arról, hogy az online marketingben, keresőoptimalizálásban, keresőmarketingben és webfejlesztésben hogyan segített előrelépni a vizuális programozás.

Az egész sztori évekkel ezelőtt onnan indult, hogy a Google-nek akkor sem volt hagyományos éretelemben vett céges weboldala, így a magyar felhasználók hiába kerestek rá a Google Magyarország kifejezésre, semmilyen elérhetőséget nem találtak. Nekem meg volt akkoriban egy olyan weboldalam, ami képes volt sok mindenre jó helyezést elérni a keresőkben, többek között a Google Magyarország kifejezésre is…

Bejegyzés a Google Kft.-ről

Kezdetben teljesen ártatlan dolognak indult: akkoriban folyamatosan beszámoltam a Google-vel kapcsolatos főbb újdonságokról, így amikor magyarországi céget alapítottak, a Google Számítástechnikai Szolgáltató Kft.-ről is megemlékeztem. Először a látogatottsági statisztikákban tűnt fel a bejegyzés népszerűsége, melyet az okozott, hogy rengetegen szerették volna felvenni a kapcsolatot a Google-vel, de nem tudták, hogy ez hogyan lehetséges. Ekkor ráerősítettem egy kicsit a tartalomra, és létrehoztam egy olyan oldalt (Kapcsolatfelvétel a Google Magyarország munkatársaival), ami már direkt ezeknek az embereknek a bevonzására készül, és itt próbáltam segíteni is a legáltalánosabb kérdésekkel kapcsolatban – tulajdonképpen pótolva a Google-nek egy feltehetően tudatosan vállalt hiányosságát. (Hiszen ki akarna annyi fura megkereséssel bíbelődni, ami ráadásul egy fillért sem hoz?)

Diszlexia és elkeseredettség

A nagy keresőnépszerűségnek és látogatottságnak azonban lett egy nem várt mellékhatása: észrevettem, hogy egyre többen írnak nekem, illetve hívnak fel úgy, mintha én lennék maga a Google Magyarország. Az évek során több száz olyan levelet és telefonhívást kaptam, amit tulajdonképpen a Google-nek szántak, de ebben nem én voltam a ludas: egyszerűen lehetetlen volt mindenki számára egyértelműen leírni, hogy semmi közöm a Google-hez, és lehetőleg csak akkor keressenek meg, ha valamilyen szolgáltatásom iránt érdeklődnek. A felhasználók katasztrofális szövegértési képessége, illetve az a tendencia is hozzájárulhatott mindehhez, hogy hogy ti. a weben az olvasók csak szkennelnek, nem olvasnak. A harmadik kategóriába pedig azok tartoztak, akik bár tudták, hogy nem én vagyok a Google, de már végső elkeseredésükben fordultak hozzám.

Miért keresték a Google-t leggyakrabban?

De mik voltak azok a gondok, problémák, közlendők, ami miatt sokan annyi akadályon átvergődték magukat, és írtak nekem, hívtak engem?

„Ma van a születésnapom. Nagyon jól esett, hogy felköszöntött a Google. Köszönetemet szeretem volna kifejezni: Hálásan köszönöm.”

Mióta nem szentelek annyi energiát az oldalaimra, egyre kevesebben kerestek fel, de a közelmúltban beesett a postaládámba a fenti e-mail, ami arra inspirált, hogy nekiálljak átnézni az évek során félrerakott „Kedves Google!” típusú leveleket:

Hála és gyűlölet

„GRATULÁLOK AZ ELMÚLT 15 évhez!!!!!!! Nekem nagyon sokat segítettek, segítenek, hiányát nem tudnám pótolni.”

„Nagyon szépen köszönöm a szülinapi értesítést, nem tudom ki írta, vagy honnan jött, de azt sem, hogy ha Ön írta véletlenül, akkor honnan tudta, hogy pont ma van a szülinapom. Mindenesetre nagyon szépen köszönöm.Önnek.”

„Igaz hogy ingyenes a google és a gmail. de szerintünk ez nem hatalmazhatja fel őket, hogy mindig idétlenségeket találjanak ki, a régi jólbevált megszokottak helyett!”

„Az nyilvánvaló, hogy a google egy öncelú szemét.”

„AZ AZ ÉSZREVÉTELEM, HOGY EZ AZ EGÉSZ EGY NAGY SZAR !!! JA ? AZ ELŐBB EGY LÉNYEGES DOLGOT KIFELEJTETTEM !!! NEHOGY EGY TUDATLAN HATÁROZZA MÁR MEG, HOGY NEKEM A RÉGI JELSZÓM NEM JÓ, AZT VÁLTOZTASSAM MEG!!! MIÉRT KELLENE MEGVÁLTOZTATNOM ???”

„Bocsi de a sok olvasnivalóra nem vagyok kíváncsi. A kereső a fejlécben keressen és ne magyarázzon! mert ez a softwer ugy hasznalhatatlan ahogy van…!!!”

Figyelembe véve, hogy az elégedetlen emberek sokkal hangosabbak az interneten, elég jó arány, hogy a körülbelül 10%-nyi, vegytisztán érzelmi töltetű levél majd’ harmadából nem a gyűlölet, hanem a hála és a szeretet sugárzik – a többség tehát valószínűleg elégedett a Google szolgáltatásaival.

Találmányok és szabadalmak

A Google-nek címzett megkeresések között meglepően magas százalékban, (kb. az összes levél 5%-ában) az volt a levélíró szándéka, hogy megismertesse a Google képviselőjével nagyszerű találmányát, szabadalmát:

„Van egy szabadalmam, ami már befejezése előtt a külföldet is érdekli”

„Lenne számukra egy fejlesztésem, amit nagyon jól tudnának használni”

„Szeretnék a Googlenek üzleti ajánlatot tenni lehetőleg e-mailban”

„Szeretnék kapcsolatba lépni a Google informatikai szakembereivel egy újítással kapcsolatban”

Hatóságok és erőszakszervezetek

„Egy gmail.com-os e-mail címről szeretnék minél többet megtudni, hivatalos eljárás során, de nem tudom, hogy ki felé vagy milyen e-mail címre kell a megkeresésemet küldenem.”

Szintén meglepően sok magyar hatóság keresett meg, mert nyomozati munkájához szüksége lett volna valamilyen információra a Google-től. A csúcs ebből a műfajból talán az volt, amikor első gyerekem születése utáni nem túl egyszerű hetekben (eléggé sírós baba volt), amikor még otthonról dolgoztam, egyszercsak felhívott ugyanannak a kerületnek a gyámhivatala, ahol akkoriban laktunk, és ahol éppen a számítógépem előtt ücsörögtem (persze a háttérben szűnni nem akaró gyereksírás). Hirtelen megállt bennem az ütő, de aztán hamar kiderült, hogy egy bizonyos hatósági üggyel miatt, egy gmail fiókhoz köthető levelezéssel kapcsolatban szerettek volna további információkat kapni, nem pedig lakossági bejelentésre kezdeményezni a kisbaba családból történő kiemelését.

Számos vidéki rendőrkapitányság is keresett hasonlókkal: leginkább olyasmikre lettek volna kíváncsiak, hogy hogyan lehet egy gmail felhasználó kilétét megállapítani. Egyszer egyikőjüknek elkezdtem magyarázni, hogy állítsanak fel egy saját webszervert, majd küldjenek egy levelet a kérdéses e-mail címre, amiben egy linkkel csalják őt a saját weboldalukra, majd a logokól szedjék ki a látogató IP-címét, de a reakciókból gyorsan arra jutottam, hogyleginkább a science fiction kategóriába tartozna, ha egy átlag rendőrkapitányság ilyenre ragadtatná magát. És áldottam a szerencsém, hogy nem az én érdekemben nyomoztak…

Gmail: a legnépszerűbb és legproblémásabb

Különböző Gmail-lel kapcsolatos kérdéseket nemcsak rendőrök tettek fel nekem, a levelek legnagyobb hányadának (kb. bő harmadának) témája a Google e-mail szolgáltatása volt. Ezek többsége rendkívül alapszintű probléma volt:

„Nem értem miért van letiltva a google fiokom már néhány napja.Választ várok.”

„át kéne rakni gmailomat másik ra”

„hogyan tudnám be állitani a Google jelszavamat és felhasználói nevemet.”

Volt, akinek annyira meggyűlt a baja a szolgáltatással, hogy végső elkeseredésében már feladni látszott a küzdelmet:

„Gondolkodom, hogy kilépek az internett szolgáltatótól is, és stop, vége !! Üdv. Egy nyugdíjas”

A legtöbb embernek a jelszavak elvesztése, illetve a letörölt e-mailek visszaállítása okozott problémát, de sokan számoltak be olyan esetről is, hogy mindez fiókjuk feltörése miatt valósulhatott meg.

„Bizonyos ügyfélköröm részére új gmail fiókot nyitottam, amelynek a jelszavát elfelejtettem. Kérem a jelszavam megküldését.”

„A jelszócsere véletlen volt, a fiaim belepiszkáltak.”

„Amenyiben nem rendezik normalisan ujboli belepesi lehetosegemet viszont tovabb zaklatnak a telefonomon…hang es piktogram akkor a rendorseghez fogok fordulni…ELEGEM VAN !!!”

Az elveszett jelszavak esetében a leginkább vérfagyasztó jelenség az volt, hogy gond nélkül elküldték nekem a jelenlegi, vagy korábbi jelszavaikat. Sokan elvárták továbbá, hogy ha megadják pár személyes adatukat e-mailban, akkor majd valaki elintézi nekik, hogy legyen új jelszavuk.

Le a Google keresőből!

A Google leggyakrabban használt szolgáltatása, a Google kereső számottevően kevesebb e-mailt generált mint a Gmail, de lehet, hogy ez nagyrészt annak tudható be, hogy sokan inkább telefonon kerestek meg problémájukkal: az esetek nagy százalékában ugyanis valamilyen személyes jellegű, kompromittáló információt szerettek volna leszedetni a keresőből – és ilyenkor meglepően sokszor a cikiségben nagy szerepe volt a szexualitásnak is. Kisebb százalékban pedig elavult információkat, elérhetőségi adatokat szerettek volna eltávolíttatni a Google-ből. (Nem ide sorolom azokat az eseteket, amikor tulajdonképpen üzleti megkeresést kaptam arra, hogy egy adott cégre nézve dehonesztáló információkat kinyomjam az első tíz találat közül.)

Alapvető informatikai problémák

A kulcsfontosságú internetes szolgáltatókat gyakran azonosítják az internettel magával, így nem kevés általános informatikai problémával is bombáznák a Google Magyarország munkatársait, ha hagynák:

„És az internetről, mindenkit letiltottak a családomból.Önök mivel letiltották a gép igényben vételét, és nem tudjuk hasznát venni.Csak a televíziót használhatjuk.”

„Citromail fiókomat már két napja nem tudom megnyitni, »a szerver pillanatnyilag nem üzemel« felírattal.”

„Most lett telepítve a gépem és azóta nem tudok a Google oldalra belépni!!!!!! Azért adtam meg ezt a számot, mert az Email-t úgysem tudom megnézni!!!!!!!!!!!!!!!!!!”

Minden egyéb gond és baj

A fenti példák azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, még rengeteg egyéb ügyben akartak volna kapcsolatba lépni a Google Magyarországgal: mint például jótékonysági célból tegyenek ki egy hirdetést a kereső nyitóoldalára, vagy tegyenek elérhetővé újra egy, a tulajdonosa által már megszüntetett weboldalt.

A Google mai kezdő oldala hibás, holnap lesz a tavasz első napja. (03.21.)
Miért csak a Karácsonyra gondoltak, nálunk most kezdődik a Chanuka pont akkor amikor Önöknél a Karácsony talán erre is tekintettel lehettek volna.

Az esetek döntő többségében értelemszerűen egyáltalán nem tudtam mit kezdeni a megkeresésekkel, de néhányszor előfordult, hogy inkább hasznosnak éreztem, ha továbbítom a leveleket az általam ismert Google-s munkatársak címére; amikor például egy számla elmaradt kifizetése vagy egy interjú miatt keresték őket.

A legnagyobb tanulság

Miután végignéztem az évek során kapott rengeteg „Kedves Google” típusú levelet, a legnagyobb tanulság az volt számomra, hogy mennyire gyakran, mekkora galibákhoz vezethet, ha valaki nem állít be másodlagos e-mail címet és mobilszámot a Google fiókjához, emiatt pedig akár kulcsfontosságú információkhoz is megszűnhet a hozzáférése, mert nem tud új jelszót kérni. Volt, hogy egy iskolából kerestek, ahol valami malőr folytán megszűnt a hozzáférésük ahhoz a Gmail fiókhoz, amivel az intézmény számos hivatalos ügyét is intézték. A kétségkívül legszomorúbb megkeresést is emiatt kaptam: amikor egy édesanya próbált hozzáférni elhunyt gyermeke Google fiókjához, amivel számos közös dolgukat intézték. Gondoljunk tehát arra is, hogy mi lesz akkor, ha holnap már nem fogunk tudni mi magunk belépni a Google fiókunkba!

Történt, hogy egy újságíró kitalált egy frappáns cikket, aminek pont az volt a lényege, hogy maga a cikk egyetlen szóból állt. Aztán felrakták ezt a cikket egy hagyományos online médium felületére, és akaratlanul is a mai online újságírás egyik legjobb paródiáját állították elő vele.

24-hu_2016-10-27_10-15-04

Az elmúlt években sokat keresgéltem a Themeforest WordPress sablonjai között, de annyira nem találtam olyat, ami közelítene ahhoz, amit én mostanában a weboldalakról gondolok, úgyhogy a végén felfújtam a pofám és csináltam egy saját, ultra-minimalista, mobile-first WordPress sablont az oldalgazda.hu számára, amit ezúton teszek ingyenesen letölthetővé bárkinek.

Miért csináltam saját WordPress sablont?

Bár tulajdonképpen még mostanában sem volt különösebb gondom azzal a régebbi — azóta már a forgalomból kivont —, Blogrid nevű WP sablonnal, amit az oldalgazda.hu-n használtam, azonban valahogy nem éreztem különösen magaménak, illetve nem tetszett nekem százszázalákosan. Mivel mostanában hobbiból foglalkozok az oldalgazda.hu-val, ezért fontos számomra, hogy olyan legyen az oldal kinézete, amivel szívesen bütykölök, ráadásul kellően egyszerű, átlátható legyen a felépítése, hogy könnyen belenyúlhassak ott, és ahogy akarok.

Bár nagyon sok szuper WordPress sablon található mindenfelé, amik között számtalan kedvenc van, mint például a Mila vagy az Evolutive, a problémám ezekkel és a hozzájuk hasonló témákkal az volt, hogy túlságosan képközpontúak voltak: tehát ha kivonom a képeket a sablonok demó tartalmaiból, akkor sokkal kevésbé látványos oldalakat kapok. Másrészt viszont nagy hatással volt rám ez, a weboldalak méreteinek túlburjánzásáról szóló cikk, ezért bármennyire is tetszenek a Masonry, Isotope és hasonló Javascript megoldásokkal készített dinamikus oldalak, szerettem volna valami igazán minimalista webdizájnt készíteni saját oldalamhoz, ami csak a legszükségesebb kódmennyiséget adja hozzá a tartalomhoz. Mindemellett pedig lehetővé teszi azt, hogy arra koncentráljak, ami fontos: a tartalomra.

Mi a lényege a Sixpack sablonomnak?

  • Ultraminimalista: Mint azt a sablon elnevezése is mutatja, az egésznek az a vezérlő elve, hogy hat tartalmi egységnél egyszerre sosem lehet több a képernyőn. Mindez azt a célt szolgálja, hogy minél könnyebben, egyszerűbben áttekinthető legyenek egy adott weblap főbb üzenetei. Természetesen szkrollozással még további tartalmi egységek is elérhetőek, de még eközben sem szabad egyszerre hatnál több egységnek megjelennie.
  • Csempés: A tartalmi egységek csempeszerűen jelennek meg: szerintem nagy újítása volt a Windowsnak, amikor bevezették a csempés felületet, hiszen különböző, gyakran kis méretű képernyők esetén egyedül ez a formátum tud konzisztens megjelenést biztosítani.
  • Mobile-first: Bár a sablon fejlesztése asztali gépen történt, de az egész folyamat során elsősorban azt tartottam szem előtt, hogy a kisebb képernyőkön, a mobil eszközökön hogyan tud értelmesen megjelenni az információ úgy, hogy a sablon eredeti céljai ne csorbuljanak. Így kisebb képernyőkön még a hatnál is kevesebb, 2-3-4 tartalmi egység jelenik meg maximum egyszerre.
  • Kötött táncrend: Ezzel a sablonnal ideális kinézetű akkor lesz az oldal, ha a bejegyzések mindengyikének van egy rövid bevezetője és egy illusztrációként szolgáló, kiemelt képe. Az oldalakat (Page) és bejegyzéseket (Post) nagyon hasonlóan kezeli, szinte ugyanúgy listázza. Weboldal logó, ill. bemutatkozás helyett sticky post-ok használatával lehet olyan kiemelt információkat megjeleníteni, mint hogy mi az oldal címe, stb.

Milyen egyéb jellegzetességei vannak még?

  • Nincsenek állítható paraméterei: míg egyfelől nagyon kényelmes egy weboldal-tulajdonosnak, hogy egy vizuális kezelőfelületen testre szabja egy adott WordPress sablon kinézetét, összességében nagyon perverz, hogy a webszervernek tulajdonképpen minden weblap-megjelenítés esetén pluszban le kell kérdeznie és ki kell számolnia dolgokat ahelyett, hogy ezek az életben igen gyakran csak egyszer eldöntött változók értékei fixen be lennének drótozva.
  • JavaScript-mentes: a sablon maga nem tartalmaz egy sor JavaScript-tet sem. A különböző pluginek persze berakják a saját JavaScript fájljaikat, de a sablon működéséhez csak HTML és CSS kód kell: amit ráadásul  igyekeztem minimális mennyiségűre csökkenteni.
  • Nincsen logo, header, sidebar, widget: ez a ”rámoljunk be még az oldalsó oszlopba, láblécbe a kevésbé fontosabb dolgokat, hátha érdekel valakit” típusú hozzáállás szerintem manapság igencsak okafogyottá vált, ezért ezeket a – sztenderdnek számító — WordPress funkciókat nem építettem be a sablonba. Szintén ugyanezt gondolom a mindenhol jelen levő logókról, fejlécekről.
  • Nincsen navigációs menü, hamburger menü, stb.: manapság nagyon ritka, hogy valakit nem csak egy-egy bejegyzés erejéig tudunk weboldalunkra csábítani, ezért nem éreztem különösen fontosnak, hogy hagyományos navigációs elemek beépítésre kerüljenek a weboldal dizájnjába.
  • Oldalon belüli keresés háttérbe szorítva: a fenti ok, plusz az az evidencia, hogy a WordPress keresőfunkciói nagyon rosszak, mind arra sarkalltak, hogya honlapon ne legyen fennt egy mindenhol jelen levő keresőmező.
  • Kapcsolatfelvétel a keresőoldalon: fontosnak éreztem, hogy ha valaki mégis keres az oldalon, akkor legyen neki egy plusz opciója a találati oldalakon, amikoris tőlem, az oldal üzemeltetőjétől egy e-mailben segítséget tud kérni, ha nem talál valamit az oldalon.
  • Kapcsolatfelvétel a 404 Not found oldalon: hasonlóan fontosnak éreztem, hogy ha a látogató egy nem létező weblapot kér le a szerverről, akkor a megjlenített tartalom ne elsősorban egy hiba nyugtázásáról szóljon, hanem arról, hogy a látogató minél hamarabb megtalálja a keresett vagy ahhoz hasonló tartalmat. Ezért a hibaoldal nagyban hasonlít az oldaltérkép oldalra, és itt szintén van egy link, mely segítségével a látogatók egyszerűen egy e-mailt küldhetnek nekünk, ha nem találnának valamit.
  • Nem általános célú sablon: az egyszerűsítés értelmeszerűen korlátokat is magában hordoz, de egyébként sem volt cél, hogy minden típusú oldalt ki tudjon szolgálni a sablon – mint pl. egy webshop-ot.

Mások dolgai, amit felhasználtam a sablonhoz

Az underscores.me sablonból kiindulva alakítottam ki a magam sablonját, felhasználva a Blogger Sans betűtípust és az Alegreya Sans betűtípust.

Sixpack WordPress sablon ingyenes letöltése

Összefoglalás

Mint ahogy a webfejlesztés általában, úgy egy WordPress sablon sem lesz soha tökéletes – sosincs vége, minden órányi munkával jobb és jobb lehetne. Nyilván a mostani verzióban is vannak hibák, inkonzszisztens megoldások, továbbá már most vannak ötleteim, hogy hogyan lehetne tovább fejleszteni, azonban mostanra már remélhetőleg elérte a „megosztásra érdemes” státuszt.

Érdekes volt annyi év után megint egy komplett web design elkészítésén dolgozni, és nagyon jó érzés volt, hogy már korántsem kellett annyit a különböző böngészők hülyeségeivel szenvedni. A kétezres évekhez képest annyi volt a legfőbb változás, hogy immár nem az Internet Explorer, hanem a Safari és az iOS „furcsaságai” miatt kellett plusz dolgokat berakni a kódba – ahonnan egyébként direkt kivettem a régebbi böngészőkkel való kompatibilitást fenntartó megoldásokat.

Az oldal korántsem annyira villámgyors, mint amilyen akár lehetne is a sablon miatt. Nem jutottam ugyanis még el odáig, hogy feltegyek egy sebességre optimalizált WordPress környezetet tegyek fel egy VPS szerverre,  ne pedig egy osztott tárhelyről üzemeltessem a szájtot, mint most.

Egyszer remélhetőleg elérető lesz a sablon a hivatalos WordPress.org sablongyűjteményből is – azonban ahogy elnézem, a feltöltés után még hónapokat kell várni arra, hogy valaki egyáltalán nekilásson átnézni a sablont, és ellenőrizze, hogy megfelel-e mindenben a követelményeknek. Egyébként mindenben úgy alakítottam ki az oldalt, még ha ez plusz munkát is jelentett, mint pl. a könnyű lokalizálhatóság.

Nem kevés előkészület után véglegesen bezártam a webni.innen.hu-t, miután átköltöztettem ide minden tartalmát. De miért kellett megszüntetni, átköltöztetni, majd bezárni az oldalt? Mi értelme egyáltalán foglalkozni régi weboldalak tartalmainak átköltöztetésével?

A webni.innen.hu számokban

2004 októberétől 2008 decemberéig 408 bejegyzés és 8051 hozzászólás született az oldalon, elsősorban a keresőoptimalizálás, keresés témáiban, ill. Google akkori szolgáltatásaival kapcsolatban (Google kereső, Google AdSense majd Google AdWords).

2006*-2009 végéig terjedő időszakban 619 860 felhasználó 1 751 910 oldalmegtekintést generált.  *(korábban nem létezett még Google Analytics)

Az összes forgalom 69,94%-a a keresők felől érkezett, miközben a keresőoptimalizálás kulcsszó önmagában csak 3%-át hozta a látogatottságnak még úgy is, hogy erre a kifejezésre rendre a második helyen volt az oldal. Aki ekkoriban keresés, keresőoptimalizálás, google vagy keresőmarketing témáiban keresett, az gyakorlatileg előbb-utóbb ebbe az oldalba botlott.

Miért szűnt meg az oldal?

A webni.innen.hu-t egy speciális Wiki-alapú tartalomkezelő rendszerrel írtam. A kétezres évek elején még ígéretesnek tűnt a Wiki oldalak jövője, de az évtized vége felé nyilvánvalóvá vált, hogy az egyszerű olvasókban nincs meg a szándék és/vagy a tudás az ilyen oldalak tartalmainak aktív fejlesztésére, így végül számos Wiki tartalomkezelő rendszer fejlődése is megrekedt – az egyedüli kivétel a Wikipédia maradt. Így az általam használt Zwiki is egyre inkább lemaradt attól, amit az akkori tartalomkezelő rendszerek (pl. Plone) nyújtottak, így egyre kevésbé tudtam azt és úgy csinálni a tartalmaimmal, ahogy azt szerettem volna. Így végül az oldalgazda.hu címen egy újabb oldal létrehozásába fogtam, immár Plone alapokon.

Mi történt most a költözéssel?

A webni.innen.hu után az általam használt tartalomkezelő rendszerek logikája nagyban különbözött a korábban használt Wiki oldal szervezőelveitől, ezért csak úgy, egyszerűen kiexportálni és beimportálni a tartalmakat az aktuális weboldalamba gyakorlatilag lehetetlen lett volna. Eddig egy szinte csak erre a célra fenntartott szerveren lakott az oldal, évek óta változatlan formában. Noha kb. 2012 óta áll rendelkezésemre az a tudás, amivel bármilyen weboldal tartalmát bármilyen másik tartalomkezelő rendszerbe át tudom költöztetni, de végül csak most került sor erre a folyamatra:

  • Egy szkript végigjárta a régi oldalt, és strukturált, táblázatos formába lementette a régi oldal tartalmát.
  • Egy másik szkript, egy emberi látogatót imitálva végigment a lementett táblázat sorain, és az ott talált szöveges adatokat szépen felrakta erre a WordPress oldalra, miközben feltöltötte a képeket, átírta az URL-jeiket, kiválasztotta a kiemelt képet, beállította a dátumokat, címkéket, stb. továbbá megadta az oldalak helyzetét a hierarchiában.
  • Miután lezajlott az összes tartalom feltöltése, és így meglett az összes bejegyzés régi és új címe, egy újabb szkript végigment az összes tartalmon, és a bejegyzések közötti sűrű hivatkozások URL-jeit átírta az új weboldalnak megfelelő linkekre.
  • Végül a domainnevet átirányítottam egy másik tárhelyre, ahol semmi más nincs, mint  a régi webni.innen.hu URL-ek / új oldalgazda.hu URL-ek párosait tartalmazó, átirányításokat meghatározó fájl: így ha valaki a régi szájt egyik aloldalát kéri le, már az új szájton fog kikötni.

Az egész folyamat tulajdonképpen csak abból állt, hogy meghatároztam a logikáját a költözésnek, majd megírtam hozzá a szkripteket – illetve javítgattam az először kitalált logikám kisebb-nagyobb hibáit.

Miért volt értelme megtartani a tartalmakat?

Régi heppem, hogy a tartalom érték, ezért sose töröljünk tartalmat. Emiatt amolyan bort iszik, vizet prédikál típusú dolog lett volna, ha az egyszerűség kedvéért simán csak lekapcsolom a régi oldalt. A tartalmak átmozgatásának azonban voltak további indokai is:

  • Látogatók: Bár már nyolc éve nem nyúltam az oldalhoz, még mindig számottevően látogatták az oldalt, és manapság, amikor eléggé korlátos az „ingyen” megszerezhető látogatók mennyisége, kár lett volna lemondani róluk.
  • Linkek: A még mindig meglévő látogatottság nagy hányadáért az a rengeteg értékes link felelt, ami a szájt különböző aloldalaira hivatkozott. Ezeknek a linkeknek az ereje most közvetlenül is támogatja majd a legújabb bejegyzéseim olvasottságát is.
  • Értékes tartalom: Az értékes linkjeim létrejöttét is szinte kizárólag a minőségi tartalom generálta, ami talán még így, elavultságában is értéket jelenthet bizonyos esetekben.
  • Személyes motivációk: Mint azt a számok is mutatták, elég sok embernél sikerült előidézzek szemléletváltást abban, ahogy oldalait építi, promotálja; de leginkább talán az én életemben okozta a legnagyobb változást, ezért mindig egy kedves emlék marad nekem.
  • A bizonyíték kedvéért: nem kevés vállalkozás ajánlja azóta is saját szolgáltatásait a tőlem lopott szövegekkel, úgyhogy emiatt is gondoltam, érdemes megtartani ezeket a tartalmakat, ha még egyszer megint ráveszem magam, hogy utánamenjek ezeknek az ügyeknek.

Összefoglalás

Számos oka lehet annak, hogy ne akarjunk megválni régebben létrehozott tartalmainktól. A legegyszerűbb megoldás persze, ha a régi oldalt hagyjuk ott, ahol van, de hosszú távon még praktikusabb lehet, ha átköltöztetjük a tartalmait arra az oldalra, ahol jelenleg is aktívak vagyunk. Még az sem feltétlenül akadály, ha a korábban létrehozott tartalom nagyságrendje miatt a tartalmak átköltöztetése egy új oldalra kézzel, belátható időn belül nem lenne megoldható.

Lehet, hogy „okos” honlapkészítő rendszerekkel két kattintásból létre lehet hozni egy weboldalt, de ennek az égvilágon semmi értelme nincs. A Telekom „Webkönnyen” rendszerét népszerűsítő verseny most mindezt látványosan be is bizonyította.

Kissé szkeptikus voltam, amikor korábban megláttam a Telekom „Webkönnyen” fantázianevű,  „kicsivel több mint két kattintás” és kész a weboldal típusú rendszerét népszerűsítő versenyét: volt egy olyan tippem, hogy a weboldalak önmagukban lehet, hogy meg is állják a helyüket valamilyen megmérettetésben, de az egész továbbra is azt a téveszmét fogja csak még inkább terjeszteni, hogy pusztán egy jó weboldal elég a sikerhez: nem kell foglalkozni a linkekkel, vagy akár annak logikus végiggondolásával, hogy hogyan keresnének ránk, vagy hogy hogyan jelenünk meg a közösségi médiában, ha valaki hajlandó meglinkelni bennünket. Sajnos a verseny eredménye még a legpesszimistább várakozásaimat is alulmúlta.

A szakmai (sic!) zsűri által kiválasztott két weboldal egyaránt tüntet totális dilettantizmusával. Néhány példa erre:

2015 Legjobb KKV weboldala: www.premiumchili.hu

  • Linkelő domainek száma a verseny előtt: kb. 2 db
  • Nyitólap Title eleme: Chilion – Egy életérzés!
  • Nyitólap Description Meta eleme: hiányzik
  • (az OpenGraph címkék is hasonlóan siralmasak)

2015 Legjobb Webkönnyen weboldala: www.bestburkolo.hu

  • Linkelő domainek száma a verseny előtt: kb. 1 db
  • Nyitólap Title eleme: Bestburkolo – www.bestburkolo.hu
  • Nyitólap Description Meta eleme: Fókuszban a minőség
  • (úgy látszik a Telekom „Webkönnyű” rendszere nem ismeri az OpenGraph címéket…)

Tehát az egyik nyertes úgy gondolta, a weboldalára elsősorban a chilion és az életérzés kulcsszavakkal kellene rátalálni az embereknek, a másik nyertes pedig a saját domainnevét illetve a fókuszban és a minőség kulcsszavakat tartja látszólag a legfontosabbnak, amikor arra gondolt, mely kulcsszavakra szeretne jó helyezéseket elérni a keresőkben – vagy csak egyszerűen pár szóban ill. pár mondatban leírni vállalkozása, ajánlata lényegét. Úgy gondolták továbbá, hogy a látogatók majd egyszercsak valahogy ott teremnek az oldalukon, linkekkel nem is kell foglalkozniuk – vagy netán csak a fizetett hirdetésekben hisznek? A legjobb „Webkönnyen” weboldal még bónuszban előhoz egy olyan Meta Keywords elemet, ami már 15 éve is ciki volt: csempe, igényes burkolat, ivanovics róbert, legjobb burkoló, profi burkolat, hideg burkoló budapest, burkoló szakember, csempézés, fürdőszoba felújítás ,legjobb burkoló, csempéző szakember ,Budapest csempe, Ajánlott szakember, Kiemelt szakember, szép burkolatok, fürdőszoba burkolás, nappali burkolás, fürdőszoba csempézés, csempézés budapest, garancia burkolásra, burkolót keresek, szép csempe, burkoló buda, burkoló rákospalota, burkoló újpalota, burkoló zugliget, burkoló kispest, burkoló kistarcsa, burkoló göd, burkoló dunakeszi, burkolás dunakeszi, burkolás pest megye, csempézés angyalföld, burkolót keresek, burkolás budapest, csempézés budapest, budapest csempézés, burkolás ár, burkolás árak, burkolás munkadíj, burkolás olcsó, olcsó burkoló, olcsó burkolat, olcsó burkolás, egyedi burkolat, egyedi burkolatok, megbízható burkoló, burkoló referencia, burkoló mester, burkoló iparos, burkolás vállalkozó, burkolók pest megyében, burkolók budapesten, igényes burkoló, garanciális burkolatok, burkolás garanciával, csempézés garanciával, garanciális csempézés, csempézés árak 2016,burkolás árak 2016, burkolás budapest 2016, burkolás ár 2016, csempézés ár 2016, Megbízható szakember, Budapest legjobb burkolója, Az ország legjobb burkolója, Az ország legjobb hidegburkolója, Ivanovics Róbert burkoló, Ivanovics Róbert bestburkolo,

Nehezen tudom elképzelni, hogy ha ebben a történetben valakinek is lett volna legalább minimális fogalma az online marketingről, neadjisten a SEO vagy az SMO minimális alapvetéseiről, akkor ne szóltak volna legalább a nyereményhirdetés előtt a weboldalak tulajdonosainak, hogy a fenti dolgokat legalább minimálisan tegyék rendbe. Remélem, nem sokan fogják megnézni, netán elemezni ezeket a weboldalakat, és nem fogják lemásolni a nyerteseknél látottakat – hiszen ezek 2015 legjobb KKV és Webkönnyen weboldalai voltak, nemigaz?

Kattintás ide az előző részhez.

A Google Analytics már nem elég

Ahogy arccal egyre inkább az adatvezérelt marketing felé fordulunk, még a kifinomult, hagyományos webstatisztikai rendszerek is egyre inkább elavultnak tűnnek, mivel elsősorban látogatottsági adatokat, nem pedig látogatói adatokat nyújtanak – magyarán nem adnak sok olyan funkciót, ami az egyes látogatók, vásárlók nyomon követéséhez lenne alapvető. Még ha bele is töltöm az Analytics adatbázisába a látogatókat egyébként névtelenül azonosító adatokat, akkor is könnyen azon találom magam, hogy heti jelentések sorát kell letöltsem egy hosszabb időintervallum többé-kevésbé pontos adatainak elemzéséhez. Vagy pedig egy relatív alacsony százalékban mintavételezett adathalmazzal kell dolgozzak, melynek segítségével eléggé nehéz megtalálni a tűt a szénakazalban.

Ez a bejegyzés nem arról fog szólni, amit olvasni lehetett az online marketingről 2015-ben, hanem arról, hogy milyen tapasztalásokat hozott az elmúlt év az én életemben. Természetesen az, hogy ki milyen trendeket vélt felfedezni a tavalyi tevékenységében, nagyban függ attól, hogy milyen típusú feladatokba, kihívásokba botlott ügyfelei és saját projektjei esetében. Ennél fogva az alábbi lista természetesen nem lesz se objektív, sem pedig mérvadó.

Kevéssé ismert, de létezik egy weblap, ahol elénk tárja a Google mindazt, amit gondol rólunk – vagy legalábbis, amit hajlandó abból megjeleníteni. Ha azt gondoltad, hogy mindent tud rólad is, akkor talán érdemes lehet ellátoganod az alábbi címre:

Szinte napra pontosan egy éve volt, amikor beállítottam a szkriptemet, hogy kövesse nyomon, miképpen változik a Google által nyilvántartott weblapok száma az aprod.hu » olx.hu költöztetés következményeképpen. Csak a rend kedvéért vettem fel akkor a jofogas.hu domainjét is a vizsgálatba, hiszen gondoltam, érdekes összehasonlítást jelenthet a másik konkurens tartalmának fejlődésével. Most azonban, hogy az olx.hu-t is  átirányították a jofogas.hu-ra, érdemes újból ránézni az eredetileg nem is emiatt létrehozott vizsgálat aktuális állására:

Furcsa karakterek a Google találati listáiban régebben

Úgy tíz éve lehetett, amikor magam is játszottam olyanokkal, hogy olyan extra karaktereket raktam a weblapjaim Title elemeibe, mint például ez: ۞

Egy ideig ment a dolog, hiszen amikor megjelentek a weblapjaim kivonatai a Google kereső találati rangsoraiban, akkor a többiekhez képest jóval feltűnőbbek voltak. Aztán a Google elkezdte ezeket, és csak ezeket a „furcsa” karaktereket kiszűrni a megjelenített kivonatokból úgy, hogy a normál karakterek megmaradtak. Akkor megtanultuk, hogy a Google igencsak nagy erőfeszítéseket képes és hajlandó tenni azért, hogy a különféle, szükségszerűen igen szedett-vedett tartalmakból egységes kinézetű, ennél fogva átlátható tartalmi kivonatokat adjon.

Nemcsak a Google-nek, de a logóról hírt adó médiamunkásoknak sincs igazán fogalma róla, mi az, ami abszolút nem odaillő a mai, ünnepi Google logóban. Segítek:

google-doodle-kossuth-cimer

Eddig azt gondoltam a Google magyarországi irodájáról, hogy hát semmi különös: egy tucatirodház tucathelyiségeiből áll, néhány vicces részlettel, berendezési tárggyal, mint pl. csocsóasztalból készített tárgyalóasztal. A Graphasel Design Stúdió által tető alá hozott új, nagyon szigorúan fürdőkultúra tematikájú iroda- és tárgyalóhelyiségekről publikált fotók alapján látatlanban átértékelem a véleményem: a Google Grund felépítése után sikerült egy újabb, szintén nemzetközi szintet megütő dolgot építeni a Google magyarországi leányvállalatának, még ha ezt a dizájnt néhányan azért túlzásnak is gondolják.

Úgy látszik egyre többen kezdenek rájönni, hogy elsősorban saját weboldalt kell építeni, majd az ott rendszeresen frissített tartalmakat az „épp aktuális” social media oldalakon is közzétenni, mert másnak a telkén azért mégsem annyira életbiztosítás építkezni.  Szegény, csalódott Schobert Norbi így vall Mark Zuckerbergnek:

„Pénzt, reklámot, energiát, munkát öltem bele, hogy sokan legyünk és egyben elhanyagoltam minden weboldal hátterem, mert hittem Neked, hiszek Neked, hogy ez a jövő.

Talán közismert, hogy az egyes AdWords fiókoknál beállított ország és a valuta neme „bele van égetve” a fiókba, azon utólag változtatni nem lehet. Olyannyira, hogy ha történetesen egy ország belép az eurózónába, és emiatt valutát vált, akkor abban az országban lehet mindenkinek szépen új, euró alapú AdWords hirdetői fiókot nyitni; majd átmigrálni a régi, deaktivált fiókból az összes létező, és a jövőben is szükséges kampánybeállítást. A litvánok most eléggé így jártak: November 30-áig le kellett zárják a régi fiókjaikat, majd visszatérítést kérni az esetlegesen megmaradt egyenlegük után ugyaneddig a dátumig.

http://adwords-lt.blogspot.hu/2014/12/priminimas-del-google-adwords-pokyciu.html

https://uzdarbis.lt/t323734/adsense-naujo-acc-kurimas/

 

 

Akár a Bing rangsorolási algoritmusait is dícsérheti az a tény, hogy ha rákeresünk arra, hogy „Webmaster Tools”, a Google hasonló szolgáltatását dobja ki első (és harmadik) helyen, míg a saját ugyanilyen nevű szolgáltatásuk csak a második helyen szerénykedik. Vagy talán nem szeretnének annak a gyanújába esni, hogy keresőjükban etikátlanul saját szolgáltatásaikat nyomják a konkurenseik elé?

Gondoltam, érdekes lenne nyomon követni, hogy az idei év leglátványosabb weboldal-költöztetése (apród.hu » olx.hu) miképpen csapódik le a Google adatbázisában. Bő fél éve kezdtem el figyelni, hogy hogyan alakul a Google által kijelzett, az adatbázisában található weblapok száma az egyes domainekről.

Amikor már nem elég egy sima osztott tárhely ahhoz, hogy minőségi módon kiszolgálja az egyre komplexebbé váló WordPress oldalaidat, viszont nem szeretnéd kifizetni illetve vállalni a managed WordPress hosting (WPEngine és társai) költségeit és kötöttségeit, akkor ideális választás egy VPS felhúzása. A Digitalocean nem csak azért szuper, mert hihetetlenül olcsó, hanem azért is, mert a tárhely mellé olyan tudásbázissal szolgál, ami gyakorlatilag minden szokásos beállítást részleteiben leír. Kicsit el kell molyolni, míg megtalálod az ideális beállításokat, de ha hosszú távon nem szeretnél 20-30 dollárokat kifizetni havonta egy komolyabb WP oldal hosztolásához, akkor mindenképp érdemes megfontolni.

Az alábbi kép mintegy hetvenezer magyarországi kis- és közepes vállalkozás webes jelenlétének elemzése alapján készült. Ebből a hetvenezres adatmintából relatív egyszerű eljárással ki lehetett nyerni kb. tizenegy és félezer vállalkozás weboldalához kapcsolódó térképes adatokat. Magyarul ez a hőtérkép azt mutatja, hogy Magyarország mely régióiban mekkora a webes aktivitása van a vállalkozások derékhadának, azaz a kkv-knak.

A magyarországi kkv-k hőtérképe, weboldalaik alapján

A weboldallal rendelkező vállalkozások hőtérképe jól mutatja az ország Budapest-központúságát. Budapesten, és a tőle kivezetű utak mentén túl leginkább a vidéki városok körül csomósodnak a pontok. Érdekes megfigyelni a Balatoni régió körüli foltot is. Hasonlóan láthatjuk a hegységeink és az Alföld egyes régióinak fehér foltja közötti különbséget is. Az a pár, Magyarországon kívüli pont annyit jelent, hogy magyarországi vállalkozók weboldalain olykor ezek a határon túli címek is szerepeltek.

Budapest és agglomeráció web hőtérképe
Budapesten és agglomerációjában működő, weboldallal rendelkező cégek hőtérképe.

Budapest web hőtérképe
Budapest központjában működő, weboldallal rendelkező cégek hőtérképe

Érdekes, hogy mennyire a Nagykörút plusz pár utcányi területre összpontosul a legtöbb vállalkozás, vagy hogy a budai oldalon mennyivel szellősebben találhatóak a weboldallal rendelkező vállalkozások adathalmazából, első megközelítésben, könnyen kinyerhető adatmintából származó pontok.

A hőtérképeket az OpenHeatMap szolgáltatással hoztam létre. Részletesebb, böngészhető formátumban itt található: http://www.openheatmap.com/view.html?map=StoneputNASDAQsWitherbees

Az online marketing optimalizálás nem csak arról szól, hogy „megtaláljuk” potenciális ügyfeleinket az őket érdeklődő ajánlatokkal. Hisz még ha tökéletes is a célzásunk, a költségeket még tovább faraghatjuk, ha figyelembe vesszük, mekkora egy adott online csatornán a figyelem költsége, és mekkora bevételt generálhat számunkra egy-egy ügyfél.

Senki sem tudja kapásból az ideális megoldást arra, hogy a rendelkezésünkre álló pénzből és erőforrásokból a legtöbb bevételt generáló webes jelenlétet állítsuk elő. Ehhez egyrészt ismerni kell a lehetőségeket, másrészt ki kell próbálni és megmérni őket, olykor pedig eggyel hátrébb lépve újraértékelni az addigiakat.

Üzlet akkor köttetik, ha találkozik a kereslet a kínálattal. A weben viszont ez a találkozás akkor jön létre, amikor az érdeklődők figyelme az érdekes és kedvező ajánlatokat megjelenítő tartalomra irányul.

Az eredeti tartalmak legtöbbször a web kevésbé látogatott oldalain kerülnek publikálásra. A nagy számú látogatók figyelmét vonzó, népszerű weboldalakra többféle mechanizmus alapján juthatnak el – igaz, nem teljes egészében, hanem a tartalmakat tükröző részinformációk formájában.

A leglátogatottabb weboldalakról kiindulva könnyen elérhető tartalmak terelik a látogatók figyelmét a különböző weboldalak között, sok kacskaringóval és kitérővel úgy, hogy a nehezen elnyert figyelmet az eseteknek csak egy igen kis százalékában lehet bevétellé konvertálni.

Egyrészt a webes információk döntő hányadát jelentő, milliónyi kisebb weboldalon közzétett tartalom keresi az érdeklődők figyelmét, másrészt pár, az összlátogatottság döntő hányadával bíró, milliók figyelmét vonzó weboldal igyekszik kiszolgálni a látogatóit tartalommal. De hogyan jön létre ebből a „nagy találkozás” a weboldal-tulajdonos és a látogató között?

Ahhoz, hogy weboldalainkba fektetett pénzünk minél jobb megtérüléssel kecsegtessen, meg kell találjuk, hogy milyen tartalmakkal, milyen látogatóforrások közvetítésével, milyen közönségeket célozzunk meg ahhoz, hogy üzleti modellünk alapján a legnagyobb hasznot hozzák nekünk.

Avagy hogyan tudjuk pénzre váltani a megszerzett figyelmet? – Noha meglehetősen széles skálán mozoghat, hogy mit tudunk vagy mit akarunk kezdeni az oldalunkra irányuló figyelemmel, azonban tipikusan három fő „figyelemfelhasználási” lehetőségről érdemes beszélni.

Mivel a modern webes hirdetési felületek nehezen írhatóak le a hagyományos reklámozás esetén megszokott fogalmakkal, ezért véleményem szerint a hagyományos reklámokból kiinduló jogi szabályozásnak a Google AdWords vagy a Facebook hirdetési rendszereire történő alkalmazhatóságai enyhén szólva is kétséges, ráadásul ellenőrzése is bonyolult és időigényes lesz.

Múltkoriban próbáltam vásárolni valamit online, de valahogy furcsán összebarkácsoltnak tűnt az egész webshop folyamat. Aztán odajutottam, hogy meg kellene adjam adataim az OTP online kártyás fizetési oldalának, erre döbbenten veszem észre, hogy a böngészőm szerint mindenféle titkosítás nélkül küldeném el az összes fontos bankkártya adatomat. A sztori a végén még csak érdekesebb lett…

Avagy kiknek a figyelmét éredmes weboldalunkra irányítani? – Eltekintve azoktól, akik sosem lesznek megrendelőink, a potenciális ügyfeleinket aszerint osztályozhatjuk, hogy hol tartanak a vásárlás folyamatában. Minél közelebb állnak a megrendeléshez, figyelmük annál értékesebb.

Avagy honnan irányíthatunk figyelmet oldalunkra? — Az emberek figyelmét legnagyobb valószínűséggel ott szerezhetjük meg, ahová eleve a legtöbb figyelem irányul, legyenek azok a web legnépszerűbb oldalai, vagy a mi témáinkkal foglalkozó emberek által leginkább látogatott témaspecifikus oldalak.

Minden sikeres weboldal alapja egy versenyképes ajánlat. Minél olcsóbb a termékünk, annál kevesebbet kell költsünk webes promóciójára. Minél jobb ár-értékarányú a szolgáltatásunk, annál kevesebb erőfeszítés szükséges az ügyfelek meggyőzésére. Végül minél egyszerűbben strukturáljuk ajánlatunk, annál könnyebben érthetővé válik, mit is kínálunk.

Mi kell ahhoz, hogy pénzt kereshessünk weboldalunkkal? – Először is el kell hinnünk, hogy egy weboldallal egyáltalán pénzt lehet keresni. Másodszor rendelkeznünk kell egy versenyképes termékkel vagy szolgáltatással. Végül pedig tudnunk kell, hogy mibe érdemes invesztálni ahhoz, hogy sikeres legyen weboldalunk.

Termékeink eladásához szükséges figyelem megszerzésének egyetlen eszköze a jó tartalom, még akkor is, ha olykor úgy tűnik, hogy tartalom helyett pénzért is megvehetjük mások figyelmét, illetve olykor látszólag magától is üzleti ajánlatunkra (weboldalunkra) terelődhet a látogatók figyelme.

A weboldal-tulajdonosok hagyományosan például egy szép és jó weboldalt, jó keresőtalálati rangsorokat és sok közösségioldal-követőt szeretnének. A siker záloga azonban nem ezeken a könnyen megragadható mutatókon múlik, hanem azon, hogy hogyan tudunk „bánni” a weben böngésző potenciális vevőink figyelmével.

A web is pontosan olyan mint a valós világ: semmiből nem lehet pénzt csinálni. Időt kell szánnunk arra, hogy megértsük a web működésének lényegét. Munkát kell fektessünk weboldalunk fejlesztésébe, végül pedig pénzt kell fektessünk oldalunk hirdetésébe.

Amikor az ember például olyanokon bosszankodik, miért nincs ÉS/VAGY kapcsoló az AdWords felületén a szűrőknél, akkor talál rá az olyan, Google adatainak a Google felületénél kicsit komplexebb kezelésére szolgáló termékekre, mint a Supermetrics Data Grabber.

Lépésről-lépésre képernyőképekkel arról, hogy a Google Tag Manager szolgáltatásában hogyan hozhatunk létre új profilt saját Google-fiókunk alatt, és azt hogyan oszthatjuk meg a Tag Manager további beállításainak elintézéséhez szükséges hozzáférést a keresőmarketing szakértőnkkel. E lépéseket azért érdemes a weboldal-tulajdonosnak megtennie, hogy a lehető legteljesebb ellenőrzése legyen a Tag Manager adatai és beállításai felett.

Melyek azok a legfőbb különbségek, melyek egy átlagos weboldal-tulajdonost vagy marketingvezetőt megkülönböztetnek a webes jelenlétét tudatosan működtető vállalkozótól?