Gondoltam, érdekes lenne nyomon követni, hogy az idei év leglátványosabb weboldal-költöztetése (apród.hu » olx.hu) miképpen csapódik le a Google adatbázisában. Bő fél éve kezdtem el figyelni, hogy hogyan alakul a Google által kijelzett, az adatbázisában található weblapok száma az egyes domainekről.
Amikor már nem elég egy sima osztott tárhely ahhoz, hogy minőségi módon kiszolgálja az egyre komplexebbé váló WordPress oldalaidat, viszont nem szeretnéd kifizetni illetve vállalni a managed WordPress hosting (WPEngine és társai) költségeit és kötöttségeit, akkor ideális választás egy VPS felhúzása. A Digitalocean nem csak azért szuper, mert hihetetlenül olcsó, hanem azért is, mert a tárhely mellé olyan tudásbázissal szolgál, ami gyakorlatilag minden szokásos beállítást részleteiben leír. Kicsit el kell molyolni, míg megtalálod az ideális beállításokat, de ha hosszú távon nem szeretnél 20-30 dollárokat kifizetni havonta egy komolyabb WP oldal hosztolásához, akkor mindenképp érdemes megfontolni.
Az alábbi kép mintegy hetvenezer magyarországi kis- és közepes vállalkozás webes jelenlétének elemzése alapján készült. Ebből a hetvenezres adatmintából relatív egyszerű eljárással ki lehetett nyerni kb. tizenegy és félezer vállalkozás weboldalához kapcsolódó térképes adatokat. Magyarul ez a hőtérkép azt mutatja, hogy Magyarország mely régióiban mekkora a webes aktivitása van a vállalkozások derékhadának, azaz a kkv-knak.
A weboldallal rendelkező vállalkozások hőtérképe jól mutatja az ország Budapest-központúságát. Budapesten, és a tőle kivezetű utak mentén túl leginkább a vidéki városok körül csomósodnak a pontok. Érdekes megfigyelni a Balatoni régió körüli foltot is. Hasonlóan láthatjuk a hegységeink és az Alföld egyes régióinak fehér foltja közötti különbséget is. Az a pár, Magyarországon kívüli pont annyit jelent, hogy magyarországi vállalkozók weboldalain olykor ezek a határon túli címek is szerepeltek.
Érdekes, hogy mennyire a Nagykörút plusz pár utcányi területre összpontosul a legtöbb vállalkozás, vagy hogy a budai oldalon mennyivel szellősebben találhatóak a weboldallal rendelkező vállalkozások adathalmazából, első megközelítésben, könnyen kinyerhető adatmintából származó pontok.
Az online marketing optimalizálás nem csak arról szól, hogy „megtaláljuk” potenciális ügyfeleinket az őket érdeklődő ajánlatokkal. Hisz még ha tökéletes is a célzásunk, a költségeket még tovább faraghatjuk, ha figyelembe vesszük, mekkora egy adott online csatornán a figyelem költsége, és mekkora bevételt generálhat számunkra egy-egy ügyfél.
Mivel a modern webes hirdetési felületek nehezen írhatóak le a hagyományos reklámozás esetén megszokott fogalmakkal, ezért véleményem szerint a hagyományos reklámokból kiinduló jogi szabályozásnak a Google AdWords vagy a Facebook hirdetési rendszereire történő alkalmazhatóságai enyhén szólva is kétséges, ráadásul ellenőrzése is bonyolult és időigényes lesz.
Múltkoriban próbáltam vásárolni valamit online, de valahogy furcsán összebarkácsoltnak tűnt az egész webshop folyamat. Aztán odajutottam, hogy meg kellene adjam adataim az OTP online kártyás fizetési oldalának, erre döbbenten veszem észre, hogy a böngészőm szerint mindenféle titkosítás nélkül küldeném el az összes fontos bankkártya adatomat. A sztori a végén még csak érdekesebb lett…
Amikor az ember például olyanokon bosszankodik, miért nincs ÉS/VAGY kapcsoló az AdWords felületén a szűrőknél, akkor talál rá az olyan, Google adatainak a Google felületénél kicsit komplexebb kezelésére szolgáló termékekre, mint a Supermetrics Data Grabber.
Lépésről-lépésre képernyőképekkel arról, hogy a Google Tag Manager szolgáltatásában hogyan hozhatunk létre új profilt saját Google-fiókunk alatt, és azt hogyan oszthatjuk meg a Tag Manager további beállításainak elintézéséhez szükséges hozzáférést a keresőmarketing szakértőnkkel. E lépéseket azért érdemes a weboldal-tulajdonosnak megtennie, hogy a lehető legteljesebb ellenőrzése legyen a Tag Manager adatai és beállításai felett.
Alkotó emberként különösen rossz látni, amikor egy sok jó ötlettel, lelkesedéssel és munkával létrehozott projekt beleáll a földbe. Egykoron a lap.hu oldalak mindkét oldalán (szerkesztői és linkajánlói) aktív félként működve is már egy ideje úgy tűnt, hogy a végét járja a startlap, és vele együtt a „lap.hu” mozgalom, de véleményem szerint a számok — melyek ritkán hazudnak — sajnos azt mutatják, hogy a lap.hu rendszere is lassan az iwiw sorsára fog jutni.
Bár széltében-hosszában írtak a Google-ről és a felejtés jogáról (right to be forgotten), én nem igazán értem, hogy tulajdonképpen mi köze van mindehhez a Google-nek, vagy legalábbis a hatóságok miért nem próbálnak egyúttal a keresőmotorok mellett a webmesterekre is hatni — akiken tulajdonképpen számon kellene kérni a felejtés jogát.
Minél összetettebb szolgáltatást vagy drágább terméket szeretnénk értékesíteni, annál nehezebb meggyőzni a leendő ügyfeleket arról, hogy nekik szükségük van a termékünkre/szolgáltatásunkra, és a sok szolgáltató közül pont a miénket kiválasztva járnak a legjobban. Mindez többek között azt eredményezi, hogy csak többszöri látogatás után, hosszabb idő alatt, és gyakran csak a weboldalunkon túli egyéb csatornák segítségével sikerül megszereznünk a megrendelést.
A piacgazdaság logikája valószínűtlenné teszi, hogy a Google monopolhelyzete a közeljövőben meginogjon. Hiába próbálnák különböző bíróságok széles körben vitatott ítéleteikkel korlátozni, hiába méltatlankodnak a Google közvetítésével éveken át szép hasznot húzó kvázi-vesenytársak, a helyzetre nem ők fogják szállítani a megoldást.
Képzeljünk el hogy a Google egy közlekedési vállalat, aminek a járműveire rengeteg potenciális utas vár reggelente. Ha pedig elképzeltük, akkor ezzel a hasonlattal elég sok abszurditását, furcsaságát és méltánytalanságát is megfoghatjuk a Google kereső működési logikájának.
És az vajon miért van, hogy egy cég súlyos milliókat költ egy bevezetett brand leváltására a tévében, de egyéb saját weboldalain mintha meg sem történt volna a névváltás több mint egy hónap elteltével sem? És itt nem is elsősorban az allegroup.hu céges honlapra gondolok, hiszen azt a magunkfajtákon kívül senki nem nézi meg, hanem az összes fő oldalukon (vatera.hu, teszvesz.hu, grando.hu…) széltében hosszában használt lábléclinkekre: ahol még mindig következetesen apród.hu létezik olx.hu helyett.
Milyen technikák léteznek a webhelyek gyorsítására, a weblap megjelenítéséhez szükséges idő csökkentésére? Némi ízelítő arról, hogy hányféle módon gyorsíthatjuk weboldalunk betöltődését.
Mi történik addig, amíg letöltődik és megjelenik egy weblap a böngészőnkben? Ahhoz, hogy tenni tudjunk annak érdekében, hogy gyorsabb legyen webhelyünk működése, először ismerni kell azt a komplex, többlépcsős folyamatot, ami egy weboldal megjelenítéséhez szükséges.
Sokan kérdezték a választások után, hogy bejöttek-e a választási jóslataim? Nos, a Google Trends segítségével idén sem sikerült hajszálpontosan előrejelezni a szavazatokat, azt azonban újfent bebizonyította a módszer, hogy a pártok nevére történő keresések gyakoriságának vizsgálatával majdnem a közvéleménykutatások eredményeinek pontosságával jósolhatóak meg a pártlistákra adott szavazatok arányai.
Négy éve tudtuk, mennyien kerestek az egyes pártok neveire, és abból végül mennyi szavazat lett. Idén is tudjuk, mennyire keresnek ugyanezen pártok neveire, ezért a megfelelő aránypárokkal jó eséllyel meg tudjuk jósolni a 2014-es parlamenti választások végeredményét. Február végén már elemeztem az akkori adatokat: egy hónap elteltével, a választások előtt pár nappal érdemes újból, utoljára felállítani az az aránypárokat.
Külföldi AdWords fiókokat kezelő keresőmarketing szakemberek már találkozhattak a Google legújabb hirdetési megoldásával, mely által immár madarakat felhasználva is átadhatjuk üzenetünket célközönségünknek. Remélhetőleg mihamarabb elérhető lesz ez a forradalmian új hirdetési megoldás a magyar hirdetők számára is! A Google mérnökei már eddig is számtalanszor bizonyították, hogy élen járnak a hirdetési piac újabb és újabb innovációkkal történő forradalmi átalakításában, és mi tagadás: ezúttal is sikerült valami igazán különlegeset alkotniuk.
A 2014-es parlamenti választások esélyeit latolgató cikksorozatban ezúttal a választási kampány finisében a pártok által működtetett hivatalos Facebook oldalak népszerűségének változásait foglalom össze, aktualizálva a február elején írtakat.
Az online keresési tendenciákat mutató Google Trends mellett egy másik igen érdekes adatbázis a Google által beszkennelt könyvekből, ahonnan pl. ezt az érdekes grafikont elő lehetett csiszolni a Magyarország és a környező országok neveinek előfordulási gyakoriságáról 1800-tól napjainkig. További infó a Google Books Ngram Viewer-ről.
Szó esett már az oldalon a pártok lájkjainak változásáról, mint a pártszimpátiák online tükréről. Van azonban egy olyan, a felhasználóknak a pártokkal kapcsolatos webes aktivitását mérő szám, ami létezett már az előző országgyűlési választások, sőt a korábbi EP-választások során is: ez pedig a Google Trends által kijelzett relatív keresésgyakoriság. Ahhoz, hogy megbecsüljük az idei országgyűlési választás eredményeit, nincs más dolguk, mint hogy összehasonlítsuk a Google Trends által akkoriban mért értékeket a korábbiakban kapott, valós szavazatarányokkal.
A „Zinternet” a legtöbb ember számára valami bonyolult, átláthatatlan, ezért érthetetlen és misztikus dolog. Ennek egyik következménye, hogy hajlamosak vagyunk hinni a net csodáiban: hogy megüthetjük a főnyereményt sorsjegy vásárlása nélkül, hogy pártízezer forintért garantált helyezésre kerülünk a Google-ben, vagy ennyi pénzért megnyitják nekünk a tuti internetes pénzkereseti lehetőségek kapuját, netán hogy vadidegen emberek önzetlenül segíteni fognak: mindig és mindenkor.
És igen, ma is feltették nekem a kérdést, hogy a Google egyáltalán nem foglalkozik a nevével visszaélő csalókkal, akik azt mondják, hogy pl. szerződésük van a Google-le, ezért tudják jó helyezésekre juttatni ügyfeleiket? Nos, amit azt a mellékelt link is mutatja, még arra sem igazán sikerült sort keríteniük, hogy lefordítsák a témával foglalkozó angol nyelvű oldalukat, és legalább így tájékoztassák a csalók leendő áldozatait.
A Választások eredménye a Facebook szerint sorozat második részében a tavaly szeptembere óta rendszeresen mért párt-facebook oldalak lájkolóit és az oldalak által generált interakciókat veszem górcső alá, hogy bemutassam, a Facebook adataiban tükröződő szimpátiák hogyan változtak nap mint nap az elmúlt öt hónapban.
Tavaly ősszel jutott eszembe, hogy a választások közeledtével nyomon kellene követni, hogy hogyan változik napról-napra a kisebb nagyobb pártok Facebook szimpatizánsainak száma, és az általuk gerjesztett Facebook „visszhang” mértéke. Az alábbiakban a rendszeres mérések eredményei alapján készített grafikonok következnek. Akkor még nem lehetett látni, melyik párt mivé válhat majd néhány hónap múlva, így a kiválasztott pártok az akkor értelmezhető Facebook oldallal, komolynak vehető pártok közül kerültek ki.
Kaptam egy levelet a Captcha-megoldó szogáltatómtól, hogy az elkövetkezendő napokban várhatólag kapacitásproblémáik lesznek, mert a kínai újév miatt munkaerőhiány fog fellépni náluk. Mindig is érdekelt, hogy hogyan képesek pár dollárért Captcha-k ezreit megoldani, és hogy vajon kik ülhetnek a rendszer másik végén, akik nyomogatják nekem a gombokat. Most már nagyjából sejtem, a karácsony miért nem volt akkora probléma náluk :).
Kaptam egy levelet ma, hogy a 2005-ben beküldött linkem törlésre került. Csak egy kérdés ágaskodik bennem: miért nem lehetett kivárni a kerek tízéves évfordulót? Sebaj, így is érdekes volt belegondolni, milyen linkeket is küldözgettünk lassan tíz éve…
A választások közeledtével vigyázó szemüket sokan a közvélemény-kutatásokra vetik, holott a 2014-es parlamenti választások eredményeinek megjósolására most egy olyan új eszköz is rendelkezésünkre állna, mely korábban még nem is létezett: a magyar intenetezők közel fele által használt Facebook vizsgálatával ugyanis közvetlen visszajelzést kaphatunk az emberek pártpreferenciáiról.