Sokan kérdezték a választások után, hogy bejöttek-e a választási jóslataim? Nos, a Google Trends segítségével idén sem sikerült hajszálpontosan előrejelezni a szavazatokat, azt azonban újfent bebizonyította a módszer, hogy a pártok nevére történő keresések gyakoriságának vizsgálatával majdnem a közvéleménykutatások eredményeinek pontosságával jósolhatóak meg a pártlistákra adott szavazatok arányai.
2010-es és 2014-es jóslatom
A 2010-es parlamenti választási jóslatom az előző évben (2009) tartott európai parlamenti választások eredményeinek és a pártok nevére történő keresések arányosítására alapult. Akkor a négy párt esetében összesen 14%-kal lőttem alá vagy felé. Idén már 23,8%-ra nőtt a négy párt esetén jósolt százalékok és a valós eredmények különbségének összege. Nagy valószínűséggel azért lettek rosszabbak az idei eredmények, mert a vizsgált közönség nagyon más lett az eltelt négy év alatt – jóval inkább, mint 2009 és 2010 között. Ahogy az alábbi grafikonon látszik (mely a jósolt és a valós listás szavazás eredményeit mutatja évenként és pártonként), a Jobbik lett csúnyán alulértékelve, míg a FIDESZ-MSZP páros pedig eléggé felülértékelve. Mindez valószínűleg egyrészt a pártok szavazóbázisában beállt változások és a szavazóik internethasználati sajátosságainak változásai miatt történhetett.
Eltérések és megbízhatóság
Az is látszik, az alábbi diagramon hogy a jóslat és a valóság között a maximális eltérés 8 százalék körüli, de ez a négy évvel ezelőtti jóslatomra is igaz volt. Mindennek tükrében kijelenthetjük, hogy ha másra nem, arra jó ez a módszer, hogy alátámassza a közvéleménykutatók által jelzett jelenségek valószínűségét. Hiába próbálják bagatelizálni a közvéleménykutatások által mutatott trendeket, hogy pl. „nem a közvéleménykutatásokat, hanem a választásokat kell megnyerni”, ha azonban a Google Trends adatai nagyságrendileg hasonlót mutatnak e kutatásokhoz képest, akkor érdemes mégis inkább a kutatóknak hinni, mint a félénk szavazók bújkáló tömegeiben. A pártok népszerűségi sorrendjét például idén jól sikerült előrejelezni.
Facebook számok és választási eredmények
A Facebook lájkok és talkabout rate-k alapján önmagában egyáltalán nem lehetett volna semmilyen értelmes jóslást végezni, mivel nem áll rendelkezésre négy évvel ezelőtti adat, amivel arányosíthatnánk az idei választások alkalmával mért adatokkal. Ha például a lájkok száma arányos lenne a szavazatokkal, akkor a Jobbik nyerte volna az idei választásokat. A közelgő európai parlamenti választások, vagy a négy év múlva esedékes parlamenti választások alkalmával azonban érdemes lehet összevetni a mért értékeket, és arányosítani a korábbi adatokkal.