Miért ne a futballklub tulajdonosa állítsa össze a kezdő tizenegyet?
A Keresőoptimalizálás iránt érdeklődő megrendelők gyakran kérnek ajánlatot arra, mennyibe kerülne egy vagy több, általuk választott kulcsszóra jó helyezéseket elérni a Google keresőben. Jelen bejegyzés arra próbál rávilágítani, hogy miért is hibás ez a megközelítés.
Néhány keresőoptimalizálással foglalkozó cég honlapján is feltünteti referenciaként, hogy megbízói weblapjait mely kulcsszóra milyen helyezésig röpítette, illetve a Kereső-optimalizálás versenyek is közvetve vagy közvetlenül azt szuggerálják az optimalizálás iránt érdeklők számára, hogy egy adott kifejezésre elért jó helyezés nemcsak hogy egy nagyon is kézenfogható teljesítmény, hanem maga a keresőoptimalizálás lényege, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy sokan osztják ezt az egyébként rendkívül leegyszerűsített megközelítést az optimalizálással kapcsolatban.
A hatékony optimalizálás érdekében azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy miért nem célszerű néhány kulcsszóra elért helyezésben gondolkozni a keresőoptimalizálás során:
- Nem tudható pontosan mely kifejezésekre milyen gyakorisággal keresnek
- A fontosnak vélt kifejezések kiválasztása során sokszor hiányzik az ügyfél-orientált szemlélet
- Kevés weboldal van, ami kizárólag egy témával, termékkel, egy kulcsszóval leírható szolgáltatással foglalkozik
- A kulcsszavak illetve a Keresőmarketing megfelelő eszközeinek kiválasztásakor hiányzó szempont a hatékonyság
Mire keresnek az emberek?
A keresőoptimalizálás során az egyik legnagyobb probléma, hogy csak közelítő információkat lehet szerezni az egyes kulcsszavak látogatottságnövelő potenciáljáról, vagyis hogy milyen gyakorisággal keresnek rá egy adott kulcsszóra. Ezeket az adatokat csak rendkívül korlátozott mértékben teszik elérhetővé a keresőcégek, emiatt tehát egyáltalán nem egyszerű eldönteni, mely szavakkal lehet a legjobb eredményt elérni.
Másik evidencia, hogy manapság gyakorlatilag nincs olyan dolog, amire valakik ne próbálnának rákeresni. A rengeteg keresés pedig olyan változatosságot mutat, annyiféleképpen próbálnak hozzájutni a szükséges információkhoz a felhasználók, hogy nincs az a fantázia vagy kreativitás, ami csak meg tudná közelíteni a potenciális látogatóink által használt módszerek széles skáláját. A Véletlen sok látogatót hozhat tehát, szerepe ezért nem elhanyagolható.
Az oldal tulajdonosa csak tudja, nem?
Sokszor nemcsak azért nem tudná megmondani a megrendelő, hogy mely kulcsszavakra érdemes optimalizálni, mert nincs tisztában azzal, hogy hogyan használják az emberek a keresőket, hanem azért sem, mert látásmódja szükségszerűen a saját szemszögét tükrözi; nem feltétlenül használná a tevékenységét leíró, viszont inkább csak az ügyfelek által használt kifejezéseket, mint például a köznapibb neadjisten szleng részét képező szavak, stb., (Ráadásul a legtöbb megrendelő már a weboldalát is úgy építi fel, ahogy ő azt logikusnak találja, nem pedig úgy, ahogy az a látogatók számára leginkább „kézre állna”, ennek egyenes folyományaként ritkán tekinti át szisztematikusan, hogy kik, milyen motivációkból látogatnák meg oldalát, illetve válhatnának ügyfeleivé.)
Tényleg csak egy-két fontos kulcsszó létezik?
Nagyon kevés olyan weboldal van, amely annyira specializált, hogy kizárólag egyetlen kulcsszó vagy kifejezés hozható vele kapcsolatba. Még az olyan rendkívül szűk spektrummal foglalkozó weboldalak esetén is mint például a http://www.teaorszamok.hu/ , legalább az alapkulcsszó többféle variánsaival, illetve belőlük alkotott kifejezésekkel érdemes számolni. (pl. teáor, teaor, teáorszám, teáor szám, teáor számok, stb.) A weboldalak döntő többsége pedig általában egynél több szolgáltatást, terméket, témakört mutat be, tehát szükségszerűen a szóba jöhető kulcsszavak száma igen nagy lehet.
A hatékonyság szerepe
Természetesen sok olyan weblap létezik, mely — bár több témával foglalkozik — azonban létezik egy olyan termék, szolgáltatás, stb., mely várhatóan kiemelkedően sokkal több ember számára lehet érdekes, illetve potenciálisan a legtöbb látogatót hozhatja. Ebben az esetben sem egyértelmű, hogy erre az adott kulcsszóra kell minden energiát áldozni a keresőoptimalizálás során. Egyrészt elképzelhető, hogy akkora a verseny erre a fontos kulcsszóra, hogy nagy energiabefektetéssel is csak pár helyezést, ezzel csak kis látogatottságnövekedést jelentő javulást lehetne összehozni, miközben ennél jóval kisebb befektetéssel ritkábban keresett, azonban nagyságrendileg több kulcsszó esetén elért javulással több látogatót lehet szerezni, a sok kicsi sokra megy elv alapján.
Ráadásul az is elképzelhető, hogy — különösen nagy konkurenciaharc esetén — a keresőhirdetések (AdWords, Etarget, stb.) segítségével olcsóbban lehet „látogatót szerezni”, mint a keresőoptimalizálással.
Összefoglalás
A megrendelő által kiválasztott kulcsszavakra történő optimalizálás leginkább nem is a fentiek fényében nem a leghatékonyabb megoldás, ugyanis alapjában véve hibás megközelítés eredménye, mert rossz végén fogja meg a dolgokat. A jó helyezés ugyanis csak az első lépés az ügyfélszerzésben és a bevételszerzésben: ezután még számos tényező együttállása szükséges ahhoz, hogy a reménybeli ügyfél rá is kattintson a kereső által listázott találatra, a weboldalon olvasottak alapján érdeklődjön a kínált termék/szolgáltatás után, majd megrendelővé is váljon. Jöhetnek ugyanis a látogatók sokan egy adott kulcsszó által, ha nem termelnek bevételt: ebben az esetben az erre a kulcsszóra fordított energia kárba vész.
A hatékony megközelítésnek tehát a bevételszerzés felől kell kiindulnia: nyomon követve majd megvizsgálva, hogy az ügyfelek milyen forrásból (pl. milyen kulcsszó által) érkeztek az oldalra, és ezekre vagy a hasonló témát lefedő kulcsszavakra összpontosítva biztosítani, hogy a látogatottságnövelésre fordított összegek a lehető leghatékonyabban kerüljenek hasznosításra.
A „Kulcsszóra optimalizálás” című bejegyzést 2008. 05. 28. napján publikáltam, az azóta már bezárt webni.innen.hu oldalon. Ezt az írást és az innen hivatkozott régi tartalmakat a Webni! Archívum oldalán gyűjtöttem össze. Mivel az utolsó módosítás dátuma: 2008. 08. 11., ezért az itt olvasható információk már részben vagy teljes egészében elavultak lehetnek.