Négy évvel ezelőtt közzétettem egy elemzést, mely a Google Fight logikája alapján próbálta megjósolni a 2006-os parlamenti választások végeredményét. A választások után azonban kiderült, hogy nem kifejezetten arányos egy párt népszerűsége azzal, hogy hány weblapon fordul elő az adott párt neve a magyar weben. Azóta viszont egy újabb, korábban nem létező eszköz jelent meg, hogy ismét a Google segítségével jósolhassunk.
A Google Keresési Trendek mandátumjóslata
Az idei választási kampányban tehát mást fogunk nézni mint négy évvel ezelőtt néztünk, azaz hogy hány weblapon szerepel az adott párt neve, hiszen ez gyakorlatilag csak az adott párt webes aktivitásának illetve a gyakori hozzászólók no meg a webmesterek preferenciáinak függvénye. Egy elméletben ennél jóval pontosabb adatból fogunk kiindulni, nevezetesen, hogy hányan kerestek egy adott időszakban az egyes pártok neveire.
Mivel a Google keresések trendjei bizonyítottan összefüggésbe hozhatóak néhány jelenséggel, mint például az influenza gyakoriságával, ezért nagy valószínűséggel a választások eredményének megjóslásában is használhatóbb adatokkal tudnak szolgálni. Ez a feltevés persze csak a választások végeredményének kihirdetése után fog kiderülni, de addig is lássuk, „mit jósol a Google”:
Jobbik, Fidesz, MSZP, LPM és MDF a keresési trendekben
A fenti diagram szerint — mely 2010 első negyedévében a pártokra történő keresések gyakoriságát mutatja — a legkeresettebb párt toronymagasan a Jobbik Magyarországért Mozgalom volt, ezt követte a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, majd a sereghajtók között minimális eltérésekkel szerepelt a Lehet Más a Politika, a Magyar Szocialista Párt és a Magyar Demokrata Fórum.
A kiváltképp a Jobbik adataiban jelentkező hatalmas ugrás nemzeti ünnepünkhöz, március 15-éhez köthető.
Ha pusztán a keresési gyakoriságokat vennénk alapul, akkor az aktuális közvélemény-kutatások eredményeitől két tekintetben gyökeresen eltérő eredményeket kapnánk a Jobbik becsültnél nagyobb, és az MSZP becsültnél kisebb százalékos eredményei miatt:
Pártok | Szavazatok százaléka |
---|---|
Jobbik | 44,9% |
Fidesz | 22,5% |
LMP | 12,2% |
MSZP | 10,2% |
MDF | 10,2% |
Keresési trendek a 2009-es EP választások előtt
Az, hogy a fenti táblázat adatai — tehát a keresési gyakoriságok — milyen összefüggésben lesznek a parlamenti választások végeredményével, az csak később derül ki. Azt viszont már most megnézhetjük, hogy a korábbi választások során hogyan alakultak a keresési gyakoriságok és a végeredmények.
A 2006-os országgyűlési választásokról egyrészt úgy tűnik, még túl kevés adattal rendelkezett a Google, hogy érdemi trendeket szűrjünk le belőle, másrészt pedig az ott szereplő pártok és az idén induló pártok között igen nagy különbségek vannak, tehát mégoly használható adataink is lennének négy évvel ezelőttről, pl. az LMP és részben a Jobbik eredményeire segítségükkel nem következtethetnénk.
Volt viszont tavaly egy európai parlamenti választás is, ahol a most induló pártok mindegyike szerepelt, ezért a tavalyi EP választások előtt vizsgált három hónap adatait összevetve az akkori helyezésekkel, már hasznos számokat kapunk ahhoz, hogy a pártok idei eredményeit megbecsüljük a keresések gyakorisága alapján.
A fenti eredmények talán megnyugtathatják a Jobbik földcsuszamlás-szerű győzelmétől tartókat: a Jobbikra ugyanis az EP választások előtt is arányaiban sokkal többen kerestek rá, mint amekkora százalékát végül megszerezte e párt a szavazatoknak, mint az a következő, a választási eredményeket és a fenti keresési gyakoriságok arányait összehasonlító táblázat is mutatja:
Párt |
Szavazat |
Százalék |
Keresési gyakoriság |
FIDESZ-KDNP | 1 632 309 | 56,36 % | 28,57% |
MSZP | 503 140 | 17,37 % | 19,19% |
JOBBIK | 427 773 | 14,77 % | 36,73% |
MDF | 153 660 | 5,31 % | 10,2% |
LMP-HP | 75 522 | 2,61 % | 5,1% |
Látszik, hogy tavaly a Fideszre lényegesen kevesebben kerestek mint szavaztak, míg a Jobbik esetén ez pont fordítva történt. Az MSZP-re nagyjából ugyanannyian kerestek mint szavaztak, míg a két kispárt arányaiban feleannyi szavazatot kapott mint ahányan anno rájuk kerestek.
A 2010-es választások eredménye a Google keresési trendek alapján
Azt tudjuk tehát, hogy a tavalyi választások során egy adott relatív keresési gyakoriság a különböző pártok esetében milyen arányban állt a megszerzett szavazatokkal. Ezeket az adatokat összevetve az idei keresési trendekkel, néhány egyszerűsítést beiktatva (pl. a tavaly egyéb pártokra leadott 3,5%-ot arányosan szétosztjuk az öt párt között, illetve idén úgy vesszük, hogy gyakorlatilag csak ők fognak szavazatot kapni, ezért elhanyagoljuk pl. a Civil Mozgalomra adott szavazatokat) az alábbi szavazatarányokat kapjuk:
Pártok | Szavazat % |
---|---|
FIDESZ-KDNP | 53% |
JOBBIK | 22% |
MSZP | 11% |
LMP | 8% |
MDF | 6% |
A korábbi választások előtti keresési gyakoriságokkal összehasonlítva az idei adatokat már az aktuális közvélemény-kutatásokhoz jóval közelebb álló eredményeket kapunk. A különbség csak annyi, hogy a Fidesz szinte minden kutatás által jelzett 57%-hoz képest pár százalékkal kevesebbet kapna, a Jobbik a 9-19%-ig szóródó előrejelzések felső értékéhez közeli szavazatokat kapna, a szintén nagyobb mértékben, 10-22%-ig szóródó eredményekkel rendelkező MSZP kb. a legpesszimistább előrejelzéseknek megfelelő arányú szavazatot kapna, míg az MDF és az LMP a dupláját kapná annak, amit a számukra legoptimistább közvélemény-kutatás jelenleg megelőlegezne nekik.
A közvélemény-kutatások adatai az index választási oldalán közzétett alábbi kutatásokból származnak: Nézőpont — 2010. március, Századvég/Kód — 2010. március, Szonda Ipsos — 2010. március, Tárki — 2010. február, Medián — 2010 március.
A keresési gyakoriságok szerint tehát a Jobbik a vártnál jobban fog szerepelni, az EP-választásokhoz képest elsősorban az MSZP és kisebb részben a Fidesz rovására, míg az MSZP csak a harmadik legnagyobb párt lesz a parlamentben, ráadásul alig lesz nagyobb frakciója, mint a 5%-os küszöböt biztosan átlépő LMP-nek és az azt kevésbé biztosan abszolváló MDF-nek.
Ebben a becslésben persze még akkor is sok pontatlansági tényező lenne, ha a keresések gyakorisága halálpontosan korrelálna a pártszimpátiákkal, hiszen az idei választás sokkal bonyolultabb rendszerben zajlik, mint a tavalyi, ráadásul még nem látni pontosan, mi fog történni (pl. mi fog kiderülni az egyes pártokról és vezető tisztségviselőikről) a választási kampány hajrájában.
Utóirat — A választás első fordulója után
A 2010-es parlamenti választások során a pártlistákra leadott szavazatok esetén a Fidesz és az LMP támogatottságát szinte hajszálpontosan „becsülte meg a Google”, hiszen minimális eltérések lettek a keresési gyakoriság alapján jósolt eredmények és a végleges listás eredmények között. Az MDF esetében volt arányaiban a legnagyobb az eltérés, de az MSZP és a Jobbik sorrendjét sem lehetett a keresési gyakoriságok összehasonlítása alapján megfelelően megjósolni.
A Szerzőről
OldalGazda, azaz Jároli József az elsők között kezdett el írni a Google keresőszolgáltatásaival kapcsolatos témákról. E specializációját az elmúlt éveken át is megtartva, jelenleg szabadúszó SEO és SEM szakértőként dolgozva azon kevesek közé tartozik Magyarországon, aki kizárólag keresőmarketing szolgáltatásokkal keresik kenyerüket.