A tartalom önmagában érték

április 22, 2014

Ha felkerül egy tartalom a webre, az pusztán létezésénél fogva képes bizonyos számú látogatót vonzani. Ez azonban a webbel kapcsolatos egyik legnagyobb félreértés melegágya, hiszen a tartalom „per se” a legtöbb esetben sem időben, sem számban nem képes kielégítő látogatottságot generálni.

Önmagában érték

Ha már évek óta működtetjük szusi bárunkat Békéscsabán, és végre elszánjuk magunkat arra, hogy weboldalt készítsünk japán éttermünknek, akkor ezzel már önmagában egy számottevő lépést tettünk a web használhatóságának növelése érdekében — legalábbis a vidéki szusirajongók esetében. Ők ugyanis eddig maximum különböző étteremadatbázisok közvetett információi alapján tájékozódhattak, de így már hasznos és részletes információkhoz juthatnak például a Google kereső segítségével is. Ha ennyire speciális szolgáltatást végzünk, akkor a weboldal elkészítésén kívül alig kell valamit tennünk annak érdekében, hogy az összes csabai szusibárt kereső éhes ember számára megjelenjük a Google kereső oldalain – hiszen jó eséllyel nincs is konkurensünk.

Hasonlóan, ha létrehozzuk szusibárunk új Facebook oldalát, ha más nem, legközelebbi barátaink, rokonaink és ismerőseink nagy valószínűséggel követni fognak minket, ami akár további szociális média jelenlétet generálhat.

Önmagában értéktelen

Ha azonban Pesten működő szusi éttermünknek készítünk weblapot, akkor magától sosem fogunk bekerülni az első találati oldalra a többi, régebb óta weboldallal rendelkező szusi bár és étteremgyűjtő portál vonatkozó ajánlatai elé. Minél kevésbé speciális ugyanis egy szolgáltatás, a róla szóló tartalom létezése mint érték, annál kisebb hányadát fogja jelenteni a megfelelő számú  látogató eléréséhez szükséges tartalmaknak és egyéb online marketing tevékenységeknek.

Alapjában véve két választásunk van: vagy a szolgálatásunk leírásán túlmenően jóval több tartalmat hozunk létre oldalunkon, és/vagy olyan minőségű tartalmat állítunk elő, ami szélesebb kör érdeklődésére tarthat számot, vagy pedig a tartalmunk értékének növelése helyett tartalmaink (azaz szolgáltatásaink leírásának) promotálásába fektetjük pénzünk és energiánk.

Egyre kisebb érték

A kétezres évek elején valószínűleg sokkal kevesebb konkurens szusi bár működött Pesten, ráadásul azok közül is nagy valószínűleg csak keveseknek volt honlapja, mint ahogy akkoriban más éttermeknek általában is. Ha tehát tizenvalahány éve csináltunk volna honlapot japán éttermünknek, nagy valószínűleg akkor még elég lett volna pusztán egy weboldal  létrehozása ahhoz, hogy szinte mindenki ránk találjon, aki szusira keres.

Azóta viszont tízszer annyi szusi bár lett az országban (nem beszélve az étteremkereső portálok gyarapodásáról), viszont az internetezők száma nem tartotta a lépést ezzel a növekedéssel. Törvényszerű tehát, hogy az egyre több eszkimó relatív kevesebb fókával kell beérje: emiatt manapság már sokkal többet kell tenni annak érdekében, hogy bárhol, látható helyeken tűnjünk fel a weben, ezáltal pedig látogatókat vonzzunk oldalunkra.

Hasonló igaz a közösségi médiára is: pár éve még Facebook oldalunk minden lájkolójához rendszeresen eljutott volna az általunk posztolt tartalom — manapság azonban már a közönségünk tizedéhez sem jutnak el a bejegyzéseink anélkül, hogy hirdetnénk. Szinte fizikai képtelenség lenne ugyanannyi felhasználónak az időközben megtöbbszöröződött számú Facebook oldal rendszeresen frissülő bejegyzéseit megjeleníteni.

Összefoglalás

Régebben ha valaki létrehozott egy weboldalt, már szinte nyert ügye volt: hiszen a kevés elérhető információ közül könnyen ki tudott emelkedni oldalával. Ahhoz tehát, hogy egy oldalra látogatók érkezzenek, nagyban elég volt, ha megfelelően publikáltuk ajánlatunkat a weben. Az emberek sokkal nagyobb eséllyel felfedezhették maguktól is ajánlatunkat, és ez hozzájárulhatott látogatottságunk további növekedéséhez. Manapság azonban egyre kisebb az esély, hogy maguktól rátaláljanak értékes tartalmunkra vagy kiváló szolgáltatásunkra, így gyakorlatilag beláthatatlan ideig kellene várjunk arra, míg maguktól látogatók érkeznének az oldalra.

A tartalom tehát önmagában is képes az emberek figyelmét bizonyos mértékben magára vonzani – önmagában ez a legtöbb esetben mégsem elégséges a kielégítő eredmények eléréséhez, ezért pluszban erőforrásokat kell fordítanunk arra, hogy az emberek figyelmét „megvásároljuk”.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük