Az érdekes, értékes tartalmak által generált figyelmet számtalan közvetítő adja és veszi a weben, és ezt többféle módon váltják át valódi pénzre. Az árfolyam pedig jó esetben attól függ, hogy az adott célközönség figyelme mekkora hasznot képes generálni. Hasonlóan a valós élet folyamataihoz, a weben is léteznek olyan „tőzsdék”, melyek e különböző árfolyamokat a piac keresleti-kínálati viszonyainak megfelelően alakítják.
Az érték keletkezése
Ha nem találok semmilyen érdekes tartalmat a weben, akkor kikapcsolom a gépem, és kimegyek kertészkedni a csodálatos tavaszi időben. Ha azonban valami, azaz valaki felkelti az érdeklődésem, akkor talán megnézek még plusz egy weboldalt, de lehet, többet is. Minél több érdekes tartalom jön szembe a felhasználókkal a weben, annál több figyelem fog irányulni a weblapok összességére. A vásárlóerővel bíró látogatók figyelmét tehát a tartalom generálja.
Az érték továbbadása
Lehet, egyáltalán nem akarok vásárolni semmit, amikor egy weboldal olvasásába kezdek. Lehet azonban, hogy olvasok egy érdekes cikket a télálló kaktuszokról, és kedvet kapok ahhoz, hogy a kert egy részét beültessem velük. Az is lehet, hogy egyből találok hirdetést, ami akciós télálló kaktuszokat kínál, de lehet, hogy a cikk nyomán rákeresek a keresőben, hogy hol, milyen télálló kaktuszokat vásárolhatnék, és mennyiért. A figyelmem tehát néhány közvetítő segítségével jó eséllyel végül egy olyan oldalon köt ki, ahol egy valós életben, a webtől függetlenül értéket előállító cégnek fogok hasznot hajtani vásárlásommal.
Az érték pénzzé tétele
Valószínű, hogy a télálló kaktuszokról szóló cikknél megjelenő hirdetésekért cserébe a cikk írója valamilyen anyagi ellenszolgáltatást kap, de az is előfordulhat, hogy a keresőoldal, ahol rákerestem a kaktuszokat árusító cégekre, közvetlenül bevétellé konvertálja a keresésem, ha például ott egy kertészet fizetett keresőhirdetésére kattintok. Még az is lehet, hogy a keresőből egy ár(u)összehasonlító oldalra jutottam, ahol kiszámlázták a kaktusz webshop tulajdonosának az átkattintásomat.
Érték árfolyama
Előfordulhat, hogy nincs is kertem, vagy nem érek rá, hogy télálló kaktuszokat ültessek bele; esetleg nincs rá pénzem, hogy növényeket vegyek. Ebben az esetben a figyelmemet a webshop felé terelő, közvetítő oldalak bár felvették a „jutalékukat”, a webshop számára mindez fölösleges pénzkidobás volt. Az is meglehet, hogy csak egy olcsó kaktuszt veszek, hogy kipróbáljam, valóban túléli-e a telet; de akár az is megeshet, hogy egy csomó kaktuszt vásárolok, sőt még a barátaim is rábeszélem, hogy vegyenek ilyen növényeket ugyanebből a webshopból. Ebben az esetben a közvetítő oldalak nagy valószínűséggel ugyanannyi pénzt fognak kapni a webshop tulajdonosától, azonban az általam generált haszon nagyon más lesz. Ezért tehát egy adott ember figyelmeének értéke a nullától a sokig széles skálán mozoghat.
A figyelem értéktőzsdéi
Lehet, hogy a téllálló kaktuszokat árusító webshop egyedileg megállapodott valamekkora összegben az elsőként olvasott cikk írójával a hirdetés megjelenítésével kapcsolatban, és az is lehet, hogy a többféle árösszehasonlító oldal ajánlata közül választotta ki a neki legjobban megfelelőket. Nagy valószínűséggel azonban igénybe vette valamilyen figyelemközvetítő „tőzsde” szolgálatait is, mint például az AdWords (kereső)hirdetési rendszer. Ezzel számos, kaktuszokról szóló cikk mellett, illetve ezzel kapcsolatos keresés esetén hirdethetett úgy, hogy optimális esetben pont annyit fizetett egy adott látogató figyelméért, mint amennyit az adott piac keresleti-kínálati viszonyai és a látogató figyelmének (azaz vásálási hajlandóságának és vásárlóerejének) értéke indokolt.
Összefoglalás
A weboldalakra irányuló figyelem generálása, közvetítése, majd végső soron bevétellé konvertálása tehát egy bonyolult és változatos ökoszisztémát hozott létre és tart fenn a weben. E piaci szereplők közül a legkifinomultabbak az emberek figyelmét a tőzsdékhez hasonló rendszerek segítségével közvetítő vállalkozások, mint például a Google, a Facebook, vagy akár az Etarget hirdetési rendszere.