Érdekes látni amikor az interneten otthonosan mozgó emberek számára evidens dolgok megtalálják az utukat az offline világban is, mint azt a Louis Galéria példája is mutatja. A múltkoriban a Budapesti Piac-ban észrevett hirdetésben ugyanis a hirdető weboldalának címe helyett nemes egyszerűséggel csak annyit írt: „Írja be a Google-ba: Louis Galéria”
Sokan még www nélkül sem nagyon merik kiírni a weboldaluk címét, nehogy valaki ne értse meg, hogy mit is jelent az a valami.hu, illetve nehogy összekeverje az e-mail címmel, és arra próbáljon levelet küldeni. Mások azonban bátrabbak ennél, és bíznak a leendő vásárlóik internetes ismereteiben, vagyis abban, hogy nyilván tudják, mi a Google, és hogy nyilván tudják, hogy kell megtalálni vele a Louis Galéria honlapját.
A fenti példa egyfelől jól példázza, hogy a Google kereső manapság mennyire hozzátartozik a web alapinfrastruktúrájához, másfelől pedig, másfelől azonban felvet néhány érdekes kérdést, például:
- mi történik akkor, ha valaki, netán egy konkurens régiségkereskedő elhatározza, hogy megpróbál ő is jó helyezést elérni a Louis Galéria kulcsszóra?
- mi történik, ha valaki a fenti lehetőséget még annyival színesíti, hogy esetleg negatív véleménye van az oldalról, és azt szeretné megosztani a galériára kereső felhasználókkal?
Ha nagyon biztosak vagyunk benne, hogy saját nevünkre mindig elsők leszünk, továbbá az első pár találat közé sosem fog beférkőzni néhány dehonesztáló vélemény, viszont számos, bennünket dicsérő oldal igen; akkor érdemes lehet így megtaláltatni magunkat a leendő ügyfelekkel. Ha azonban mindezt pusztán azért tesszük, mert nincs saját, rövid, könnyen kiírható domainnevünk, akkor már megfontolandó ez a startégia.